A múlt esztendõ végén, a Csíki Székely Múzeum kápolnatermében nagyszámú érdeklõdõ jelenlétében mutatták be Szabó Katalinnak, a Csíki TV munkatársának, a Státus kiadó Szemtanú könyvek sorozatában megjelent – a Történetek a fogságból és a Kuláksors után immár a harmadik – Visszajátszás címû könyvét. Az alábbiakban a bemutató alkalmával elhangzott szöveg szerkesztett változatát közöljük.
Szabó Katalin – aki fellelte még a közelmúlt élõtanúit – könyve elé azt a költõi gondolatot lehetne írni, hogy: Az élet él és élni akar. Megtörtént tehát az a „hétköznapi csoda", hogy a sok emlék, mely mint homokszem próbált kihullani egy közösség emlékezetébõl, megmentõdött. A szóbeli történet immár írottá vált. Kettõs arca van ennek: egyrészt, ha kevesebb is ez némely írott forrásnál, másrészt több is annál, mert olyan mozzanatokat, emberi érzelmi rezdüléseket õriz meg egy könyv lapjain, melyeket írásban aligha lehet vagy egyáltalán nem lehet fellelni...
A csíki iskolázás múltját, a polgári leányiskola, a csíksomlyói tanítóképzõ, a népfõiskolák, a Kalot- és a Kalász-tanfolyamok mûködését helyezi nagyító alá a szerzõ. (Egyébként a leányiskola egy kis lépés volt a nõk emancipálódása irányában.)
A visszaemlékezõk felidézik a csíkpálfalvi építõmester, Ferencz Imre drámai fordulatokban bõvelkedõ életútját. Helyet kaptak a kötetben a kisebbségek kisebbségei is: a reformátusok, az unitáriusok, a tragikus sorsú zsidók, akik közül a deportálás után 314-en soha sem térhettek haza.
A városi értelmiség képviselõi közül Fodor Ignác 48-as honvédtiszt, a gyimesi csángók ügyvédje, Becze Antal alispán, T. Nagy Imre, Részegh Viktor, a híres sebészorvos, Hirsch Hugó és felesége, kereskedõk, mesteremberek és mások jelennek meg az írásokban. Az Ezer Székely Leány mozgalom, a mûkedvelõ színjátszás, a Csíki Székely Múzeum kiállításai elevenednek meg a Visszajátszás lapjain.
Györgyjakab Márton, Szvoboda József és Miklós, Vákár Lajos, Péter Ferenc nyomdászokról és nyomdatulajdonosokról olvashatunk. Az újságok közül a Csíki Lapokról, a Csíki Néplapról találunk fontos adatokat...
A régi szereplõk nagy könnyedséggel fejezték ki magukat, az emlékezõk mesterkéltség nélkül, a keresetlenség hangján szólalnak meg.
A mai városkép kialakulásáról is hasznos információkat tudunk meg. Megismerkedhetünk azzal a dramaturgiával, melynek során a régi Virág utcát eltüntették.
A Visszajátszás üzenet a XXI. századnak, mindarról ami megtörtént, ami szép és jó volt, de arról is, amit tragédiaként éltek meg a könyv szereplõi. Ez is a szerzõ érdemei közé tartozik.