 |
Tartalom: I. Fejezet: A jogrendszer fogalma 1. Rendszer, jogrendszer 2. A jogrendszer szerkezete 3. A jogrendszer jellemzői 4. Az alkotmányjog helye a közjogban és jogrendszerben II. Fejezet: Az alkotmányjog tárgya 1. Az alkotmányjogi jogviszonyok 2. Az alkotmányjogi jogviszonyok alanyai 2.1. A nép 2.2. Az állam 2.3. Az állami szervek (közhatóságok) 2.4. Pártok, politikai alakulatok (szervezetek) 2.5. Az állampolgárok 24 2.6. Idegen állampolgárok és állampolgárság nélküli személyek 3. Az Alkotmányjog forrásai 3.1. A jogforrás fogalma 3.2. A jogforrások jelentősége 3.3. Alkotmány, alkotmánymódosító törvények 3.4 A törvény 3.5. A Parlament szabályzatai 3.6. A kormányrendeletek 3.7. Nemzetközi egyezmények 3.8. Vitatott jogforrások III. Fejezet: Általános alkotmányelmélet 1. Az Alkotmány fogalma 2. Az Alkotmány meghatározása 3. Az alkotmányosság követelményei 3.1. A népszuverenitás elve és a népképviselet 3.2. A hatalmi ágak szétválasztásának és egyensúlyának elve 3.3 A törvények uralma, a jogállam megvalósítása 3.4. Az egyenjogúság elve 3.5. Az emberi jogok kinyilatkoztatása 4. Az Alkotmány normatív tartalmának jellemzői 4.1 Az Alkotmány felsőbbrendű jogi, politikai normarendszer 4.2. Az Alkotmány a politikai hatalmat intézményesíti 4.3 Az Alkotmány katalogizálja az alapvető emberi és állampolgári jogokat, szabadságjogokat 5. Íratlan és írott alkotmányok 5.1. A szokásjogon alapuló, íratlan alkotmányok 5.2. Az írott (merev és rugalmas) alkotmányok 5.3. A merev alkotmányok állandóságát biztosító eljárások IV. Fejezet: Az Alkotmány védelme 1. Az alkotmányosság és az alkotmányvédelem 2. Az alkotmányvédelem garanciarendszere 3. A törvények alkotmányosságának az ellenőrzése 4. Az alkotmánybíráskodás 4.1 Az alkotmánybíráskodás fogalma 4.2. Eszmetörténeti előzmények 4.3 Az alkotmánybíráskodás modelljei V. Fejezet: A román Alkotmánybíróság 1. Az Alkotmánybíróság intézményének szabályozása 2. Az Alkotmánybíróság jellemzői 2.1. Az Alkotmánybíróság összetétele 2.2. A bírák kinevezési feltételei 2.3. Összeférhetelenségek 2.4. A bírák jogállása 2.5 Az Alkotmánybíróság jogállása 3. Az Alkotmánybíróság feladat- és hatásköre 3.1. A törvények alkotmányosságának ellenőrzése 3.2. Egyéb feladat- és hatáskörök 3.3. Az Alkotmánybíróság aktusai VI. Fejezet: A román alkotmánytörténet vázlata 1. Előzmények 2. Orosz-török háborúk és következményeik a két román fejedelemség számára 3. Az 1866. évi alkotmány 4. Az 1923. évi alkotmány 5. Az 1938. évi alkotmány és a jobboldali diktatúrák korszaka 6. A kommunista hatalomátvétel 7. Az államszocialista diktatúra "alkotmányai" 8. Az 1948. évi alkotmány 9. Az 1952. évi alkotmány 10. Az 1965. évi alkotmány 11. A rendszerváltás 12. A 2003-as alkotmányreform VII. Fejezet: Az állampolgárságról 1. Az állampolgárság fogalma 2. Az állampolgárság közjogi fogalma 3. Az állampolgárság szabályozása és alapelvei 4. A román állampolgárság keletkezése és megszerzése 5. A román állampolgárság megszűnése 6. Kettős állampolgárság 7. Az Európai Unió polgár státusa VIII. Fejezet: Az alapjogok rendszere és az állampolgári kötelességek 1. Az alapjogok eszmetörténeti háttere 2. Az alapjogi norma jogi természete 3. Az alapjogok forrásai 3.1. Az Alkotmány 3.2. A törvények 3.3. Nemzetközi jogi normák 4. Az alapvető állampolgári jogok rendszere 5. A román Alkotmány által szabályozott alapjogok katalógusa 6. Az állampolgári kötelességek 126 IX. Fejezet: A Nép Ügyvédje 1. Az omudsmann intézményének kialakulása 2. Az intézmény román alkotmányjogi és törvényi szabályozása 3. A Nép Ügyvédjének jellemzői 4. Nép ügyvédje kinevezési feltételei és az intézmény szerkezete 5. A Nép Ügyvédjének feladatai 6. A Nép Ügyvédjének aktusai X. Fejezet: A politikai hatalom megszervezésének alapelvei 1. A politikai hatalom megszervezése 2. A politikai hatalmat meghatározó főbb alapelvek 2.1. A szuverenitás elve 2.2. A hatalommegosztás elve 2.3. A jogállam elve 2.4. A demokrácia elve XI. Fejezet: Az állam fogalma 1. Az állam fogalmának értelmezése és meghatározása 2. Az állam összetevői, alkotóelemei 2.1. Államterület 2.2. Az állam lakossága 2.3. Szuverenitás 3. Az állam funkciói 4. Az államforma 4.1 A kormányforma 4.2 Államszerkezet 4.3. A politikai rendszer XII. Fejezet: Az állami szervek rendszere. Államszervezet 1. Az államszervezet fogalma 2. Az állami szervek jellemzői 3. Az állami szervek tipológiája 4. Az államszervezet alkotmányjogi szabályozása XIII. Fejezet: A Parlament 1. A törvényhozás általános jellemzése 1.1. A fogalom értelmezésének kerete 1.2. Meghatározás. Általános jellemzők 2. A törvényhozás funkciói 3. A Parlament szerkezete 3.1. Egy- és kétkamarás parlamentek 3.2. A kétkamarás parlamentek típusai 3.3. Egykamarás parlamentek 3.4. A román kétkamarás parlament rendszere 4. A Parlament belső szervezete és felépítése 4.1. A román Parlament bizottsági rendszere 4.2. Frakciók, pártcsoportok, politikai formációk 4.3. A parlament tisztségviselői 4.4. Román házelnöki modell sajátosságai 5. A Parlament működése 5.1. A Parlament megalakulása 5.2. A parlamenti ülésrend 5.3. Ülésszakok és ülések 5.4. A plenáris vita szabályai 5.5 A parlament megbízatásának megszűnése 6. Törvényhozási eljárás 6.1. A törvényhozási eljárás jellemzői 6.2. A törvényhozási eljárás szakaszai 7. A képviselők és szenátorok jogállása 7.1. Az egyenlő mandátum elve 7.2. A szabad mandátum elve 7.3. A képviselők és szenátorok mentelmi joga 7.4. Összeférhetetlenség 8. A végrehajtó hatalom parlamenti ellenőrzése 9. A Parlament aktusai XIV. Fejezet: Románia Elnöke 1. Áttekintés 2. Intézménytörténeti előzmények 3. Az elnöki tisztség jellege és megbízatásának keletkezése 4. Az elnöki hatáskörök osztályozása 5. Az elnök és a parlament közötti viszonyrendszer 6. Az elnök és a végrehajtó hatalom közötti viszonyrendszer 7. További hatáskörök 8. A hatásköri- és pozícióelemzés következtetései 9. Az elnöki hatáskörgyakorlás jogi és politikai eszközei 10. Az államfő felelőssége XV. Fejezet: A kormány 1. Áttekintés 2. A kormány fogalma és jellege 3. A kormányalakítási és átalakítási eljárás 4. A miniszterelnök 5. A kormány jogalkotásának általános keretei 6. A kormány szerepe a jogalkotásban 6.1. Áttekintés 6.2. Az előzetes parlamenti felhatalmazás alapján elfogadott törvényerejű kormányrendelet 6.3. A rendkívüli esetekben kibocsátott sürgősségi kormányrendelet (1991-2003 között) 6.4. A rendkívüli helyzet kérdése 6.5. A sürgőségi kormányrendelet jogi ereje 6.6. A törvényerejű kormányrendeletek hatásai a román jogrendszerre 6.7. A sürgősségi kormányrendeletek szabályozása 2003 után 6.8. A kormányhatározat Romániában 6.9. A kormány felelősségvállalásával történő jogalkotás 6.10. Következtetések XVI. Fejezet: A közigazgatás 1. A központi közigazgatás 2. A helyi közigazgatás XVII. Fejezet: Az igazságszolgáltatás 1. Szabályozás és elvi kérdések 2. Alapelvek 3. Az igazságszolgáltatás szervezete és a bírák jogállása 4. Az Ügyészség 5. A Magisztratúra Legfelsőbb Tanácsa . |