 |
A Magyar Egyháztörténeti Vázlatok felelős szerkesztője, Zombori István, 2002 őszén, fél évvel a szatmári római katolikus egyházmegye püspöke, Reizer Pál halála után kérte, hogy írjam meg püspöksége történetét. Munkássága eredményes volt, mondta, meg kell örökítenünk, s minthogy személyes tanúja voltam a korszaknak, eseményeinek, több konkrét vonatkozásban a munkájának is, s tekintve, hogy a szatmári egyházmegye történetével kapcsolatosan már több tanulmányt írtam, ezt az időszakot is meg kellene örökítenem. Akkor korainak tartottam a tanulmány megírását, mégpedig az események időbeli közelsége miatt, szükségét éreztem a nagyobb távlatból való elfogulatlan megítélésükre. Erre éppen a közelségük, az eseményekben való jelenlétem miatt is feltétlenül szükségem van. A kérdés feldolgozását szakmai és módszertani okokból is kihívásnak tartottam, ugyanis semmiképp sem tekintettem követendőnek az előző korszakok gyakorlatában elterjedt életrajzokat, egy-egy püspök életpályájának sablonos, kegyes szövegekkel tűzdelt bemutatását. A szokványostól való eltérés szándékának elvi, szemléleti okai is vannak. Egy püspökről nem azért kell megemlékeznünk, mert egy konkrét helyi egyház vezetőjeként szerepelt a közéletben, templomokat építtetett, valamilyen intézményeket alapított - ezek persze hozzátartoznak a tevékenységéhez -, hanem azért, mert a történelem egy megadott időszakában a helyi egyház lelki-szellemi vezetője volt. Az egyház azonban közösség, a püspök, a papok és a hívők együttesen alkotják. Ráadásul - s ez rendkívül megnehezíti a megjelenítését - egyszerre természetes és természetfölötti közösség. A 21. században megírt egyháztörténeti tanulmány nagy kihívása éppen ennek a határozott felismerése, tudata, olyan ábrázolásmód keresése, amely megpróbál túllépni a tények hagyományos történeti bemutatásánál. Ezzel a kihívással küzdve gyűjtöttem körültekintően, tárgyilagosan és mérlegeltem a tizenkét évnyi időszak tényanyagát, szerkesztettem egybe a célravezetőnek talált módszer alapján, vagyis úgy, hogy az egész közösségről szóljon, vezérfonalul a püspök hármas feladatköre, azaz a kormányzói, lelkipásztori és tanítói tevékenysége köré csoportosítva. Így alakítottam ki a bevezetőben részletesen olvasható elveket és módszertani megoldásokat, amelyek révén a tények bemutatásán túlmutató szintézis megfogalmazására törekednek. Bura László |