 |
Fél
évszázaddal ezelőtt úgy tűnt, fejtetőre állt a
világ. A Hatalmasok az alávetetteket korábban soha nem
tapasztalt képtelenségekre kényszerítették. Addig szilárdnak hitt morális, etikai értékek kérdőjeleződtek meg, mélyen megrendült a falusi tapasztalati tudásban, szokásjogban, hagyománytudatban rögzült rend. Az elnyomás, a társadalmi, politikai, gazdasági kiszolgáltatottság elszenvedői közül ma még sokan élnek és ezeken az oldalakon néhányan közülük a nyilvánosság előtt is megszólalnak. Az utód, aki nem volt részese annak a valóságnak amelyről az emlékezők beszélnek, ma még sok mindent nem ért. Nem érti az emlékezők valaha volt jelen idejének számos eseményét. Nem érti mit jelentett, ha valakinek lefoglalták a vasárnapi ruháját, hogyan lehetett a meddő tehéntől többszáz liter tejet leadni az államnak, miért kellett éjszaka csépelni, húsvét napján szántani, miért kellett mozilátogatási terveket kibocsátani és körlevélben szabályozni a Székelyföldön "a hal eladását és forgalmazását". Nem érti mit jelentett az események egykori átélőinek, "ha a fekete autó valakinek a kapujában megállt...". Nem értheti, mit jelentett az a szó, hogy kulák. ?Hangzása oly félelmetesnek tűnt...? mondja aki megbélyegzett ?kulákfiókaként? átélte a korszakot, de ha valaki nem volt részese ennek a tapasztalatnak ez a jelentéstartalom aligha ismerős. (Oláh Sándor) |