 |
Szent Miklós katolikus egyházközséget
először 1333-ban említi a pápai tizedjegyzék. Román
kori temploma nem maradt fenn. A V. században épült
templomból a torony maradt meg épségben. A templomot
két bástyával is megerősített, lőrésekkel
ellátott várfal veszi körül. A torony is elláthatott
védelmi funkciókat. A várfalnak fontos szerepe
lehetett a XVII. századi tatárinváziók idején. Az
1661-es tatárbetöréskor Csíkból mintegy 10.000
embert hurcoltak el. A tatárok 1694-ben újból
betörtek a medencébe, ezúttal Felcsík falvait
pusztították el. Az 1719-beli pestis, majd az 1764-es
madéfalvi vész tovább tizedelte az egyházközsége
lakosságát, amely nehezen heverte ki ezen
veszteségeket. Mindemellett Szent Miklós
egyházközségnek, melyhez Szépvíz és Borzsova falvak
is tartoztak, jelentős bevételi forrást jelentettek a
Gyimesekben levő kiterjedt birtokok. A templom 1777 és 1784 között nyerte el mai formáját, ugyanis ebben az időszakban barokk stílusban újjáépítették. A főoltárt 1797-ben készítették, a régi oltárból egy oltárkép maradt fenn. |