2001. évi LXII. törvény a
szomszédos államokban élő magyarokról
A
törvényt az Országgyűlés a 2001. június 19-ei ülésnapján fogadta el.
Az
Országgyűlés
• a Magyar Köztársaságnak az Alkotmány 6. § (3)
bekezdésében foglalt, a határon kívül élő magyarokért viselt felelősségének
érvényesítése érdekében, Magyarországgal való sokoldalú kapcsolataik ápolásának
és fejlesztésének előmozdítása céljából,
• figyelemmel a Magyar Köztársaság európai integrációs
törekvéseire, továbbá a nemzetközi szervezeteknek, különösen az Európa Tanácsnak,
valamint az Európai Uniónak az emberi jogok tiszteletben tartásával, a
kisebbségi jogok védelmével kapcsolatos alapelveire,
• tekintettel a nemzetközi jog általánosan elfogadott
szabályaira és a Magyar Köztársaság által vállalt nemzetközi jogi kötelezettségekre,
• tekintettel a közép-európai térségen belüli két- és
sokoldalú jószomszédi viszony, a regionális együttműködés fejlesztésére,
Magyarország stabilizáló szerepének erősítésére,
• a szomszédos államokban élő magyaroknak az egységes
magyar nemzethez való tartozása, szülőföldjükön való boldogulása, valamint
nemzeti azonosságtudata biztosítása végett,
• a Magyar Állandó Értekezlet – mint a szomszédos
államokban élő magyar közösségek nemzeti önazonosság-tudatának
megőrzése és erősítése érdekében működő egyeztető
testület – kezdeményezésére és javaslatai alapján,
• a világ más részein a határon kívül élő magyar
nemzetiségű személyek számára jogszabályban biztosított kedvezmények és
támogatások érintése nélkül
a
következő törvényt alkotja:
I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS
RENDELKEZÉSEK
A
törvény hatálya
1.
§
(1) A törvény hatálya arra a Horvát Köztársaságban, a
Jugoszláv Szövetségi Köztársaságban, a Romániában, a Szlovén Köztársaságban, a
Szlovák Köztársaságban, vagy Ukrajnában lakóhellyel rendelkező nem magyar
állampolgárságú, magát magyar nemzetiségűnek valló személyre terjed ki,
aki
a) magyar állampolgárságát nem önkéntes lemondással
veszítette el, továbbá
b) nem rendelkezik állandó magyarországi tartózkodásra
jogosító engedéllyel.
(2) E törvény hatálya abban az esetben is kiterjed az (1)
bekezdésben meghatározott személy együttélő házastársára és a közös
háztartásukban nevelt kiskorú gyermekre, ha egyébként nem magyar
nemzetiségűek.
(3) E törvény hatálya kiterjed továbbá a 13., a 17., a 18.,
valamint a 25. §-okban meghatározott szervezetekkel való együttműködésre,
illetve azok támogatására is.
2. §
(1) A törvény hatálya alá tartozó személy a Magyar
Köztársaság területén, illetőleg a szomszédos államokban lévő
lakóhelyén az e törvényben meghatározott feltételek mellett, a 19. §-ban
meghatározott igazolvány alapján kedvezményekben és támogatásokban részesül.
(2) E törvény rendelkezéseit a Magyar Köztársaság
nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeinek sérelme nélkül kell
alkalmazni.
(3) Az e törvényben foglalt kedvezmények és
igényelhető támogatások nem érintik a hatályos jogszabályok által a világ
bármely más részén élő, magyar állampolgársággal nem rendelkező
magyar nemzetiségű személyeknek jelenleg is biztosított kedvezményeket és
elnyerhető támogatásokat.
3. §
A Magyar Köztársaság
a) a folyamatos kapcsolattartás biztosítása,
b) az e törvényben foglalt kedvezmények és támogatások
igénybe-vételének lehetővé tétele,
c) a kulturális, gazdasági és családi kapcsolatok
zavartalansága,
d) a személyek és eszmék szabad áramlásának érvényesítése
érdekében a területére történő beutazás és
ott-tartózkodás tekintetében az e törvény hatálya alá tartozó személyek számára
a nemzetközi jogi kötelezettségek figyelembe vételével az adott helyzetben
legkedvezőbb elbánást biztosítja.
II. FEJEZET
A
TÖRVÉNY HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ SZEMÉLYEK ÁLTAL
IGÉNYBE
VEHETŐ KEDVEZMÉNYEK ÉS TÁMOGATÁSOK
Művelődés,
kultúra, tudomány
4.
§
(1) Az e törvény hatálya alá tartozó személyeket a kultúra
területén Magyarországon a magyar állampolgárokkal azonos jogok illetik meg.
Ennek megfelelően a Magyar Köztársaság biztosítja számukra különösen
a) a közművelődési intézmények használatának
jogát és ezen intézmények szolgáltatásai igénybevételének lehetőségét,
b) a kulturális javak hozzáférhetővé tételét a
nyilvánosság és a kutatás számára,
c) a műemléki értékek és a rájuk vonatkozó
dokumentumok hozzáférhetővé tételét,
d) a védett személyes adatot tartalmazó levéltári anyagok
tudományos célból történő kutatását, amennyiben a határon túli magyar
személy állandó lakóhelye szerinti szomszédos állam részese a személyes adatok
védelméről szóló nemzetközi egyezménynek.*
* Az egyének védelméről a személyes adatok gépi
feldolgozása után, Strasbourgban, 1981. január 28. napján kelt Egyezmény kihirdetéséről
szóló 1998. évi VI. törvény.
(2) Az e törvény hatálya alá tartozó személy jogosult
bármely állami fenntartású nyilvános könyvtár szolgáltatásainak
igénybevételére, és ingyenesen illetik meg a következő alapszolgáltatások:
a) a könyvtárlátogatás,
b) a könyvtár által kijelölt gyűjteményrészek helyben
használata,
c) az állományfeltáró eszközök használata,
d) információk a könyvtár és a könyvtári rendszer
szolgáltatásairól,
e) beiratkozás esetén a nyomtatott könyvtári dokumentumok
kölcsönzése a könyvtár használati szabályzatában meghatározott feltételek
szerint.
(3) Az állami fenntartású muzeális és
közművelődési intézmények szolgáltatásainak igénybevételével
kapcsolatos, e törvény hatálya alá tartozó személyeket megillető további
kedvezményeket külön jogszabály tartalmazza.
5. §
A törvény hatálya alá tartozó magyar tudósok a Magyar
Tudományos Akadémia külső, illetőleg köztestületi tagjai lehetnek.
Kitüntetés, ösztöndíj
6. §
(1) A Magyar Köztársaság biztosítja annak lehetőségét,
hogy a magyarság szolgálatában, a magyar és az egyetemes emberi értékek
gyarapításában kifejtett kimagasló, példamutató tevékenységük elismeréséül a
törvény hatálya alá tartozó személyek a Magyar Köztársaság állami
kitüntetéseiben, illetőleg a miniszterek által alapított kitüntető
címekben, díjakban, oklevelekben részesüljenek.
(2) Az állami ösztöndíjak feltételeinek megállapításakor a
törvény hatálya alá tartozó személyek számára biztosítani kell az ösztöndíjak
odaítélésének a lehetőségét.
Társadalombiztosítási ellátás és egészségügyi szolgáltatás
7. §
(1) A 15. §-ban foglaltak alapján foglalkoztatásra irányuló
jogviszony keretében a Magyar Köztársaság területén munkát végző, e
törvény hatálya alá tartozó személyek – ha nemzetközi szerződés másként
nem rendelkezik – a magyar társadalombiztosítási szabályokban meghatározott
egészségbiztosítási- és nyugdíjbiztosítási járuléknak megfelelő összeget
kötelesek fizetni a külön jogszabály által erre kijelölt szervnek. E befizetés
alapján a munkavállaló a külön jogszabályban meghatározott körű
egészségügyi- és nyugdíjellátásra szerez jogosultságot.
(2) Az egészségbiztosítási- és nyugdíjjárulék fizetésére az
(1) bekezdés szerint nem kötelezett, e törvény hatálya alá tartozó személy az
általa Magyarországon – saját költségtérítés mellett – igénybe vehető
egészségügyi szolgáltatás költségeinek megtérítését – a szolgáltatás
igénybevételét megelőzően – az e célból létrehozott közhasznú
szervezettől pályázat útján igényelheti.
(3) Az e törvény hatálya alá tartozó személy Magyarországon
az azonnali egészségügyi ellátást igénylő esetekben a kétoldalú szociális
biztonsági (szociálpolitikai) egyezmények rendelkezései szerinti feltételekkel
jogosult az ellátásra.
Utazási kedvezmények
8. §
(1) A törvény hatálya alá tartozó személy Magyarországon a
belföldi helyi és helyközi menetrend szerinti tömegközlekedési eszközökön –
vasúti utazás esetén annak 2. kocsiosztályán – utazási kedvezményekben
részesül.
(2) Korlátlan számú díjmentes utazásra jogosult
a) a 6. életévét be nem töltött gyermek,
b) a 65. életévét betöltött személy.
(3) 90 %-os utazási kedvezményre jogosult a belföldi
helyközi tömegközlekedési eszközön
a) az (1) bekezdésben meghatározott személy évente négy
alkalommal,
b) csoportos utazás esetén a 18 éven aluli, a törvény
hatálya alá tartozó személyek legalább tíz főből álló csoportja, és a
velük utazó két nagykorú kísérő évente egy alkalommal.
(4) Az utazási kedvezmények részletes szabályait külön
jogszabály tartalmazza.
Oktatás
9. §
(1) Az e törvény hatálya alá tartozó személyek – a
felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény magyar állampolgárokra
vonatkozó rendelkezései szerint, az e §-ban meghatározott feltételek mellett –
jogosultak a Magyar Köztársaság felsőoktatási intézményeiben
a) egyetemi, főiskolai szintű alapképzésben,
b) kiegészítő alapképzésben,
c) részképzésben,
d) doktori (PhD) és mesterképzésben (DLA),
e) általános, illetőleg szakirányú továbbképzésben,
f) akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú
szakképzésben
részt venni.
(2) Az államilag finanszírozott (1) bekezdésben meghatározott
képzésben nappali tagozaton résztvevő hallgató a felsőoktatásról
szóló 1993. évi LXXX. törvényben meghatározott hallgatói normatívára, a
hallgatói előirányzat másik részét képező pénzbeni és természetbeni
juttatásokra, illetve a tételes egészségügyi hozzájárulás megtérítésére
jogosult. E támogatások részletes feltételeit és a további támogatások körét az
oktatási miniszter külön jogszabályban határozza meg.
(3) Az e törvény hatálya alá tartozó személyek államilag
finanszírozott képzés keretében az oktatási miniszter által évente
meghatározott számban folytathatnak tanulmányokat a Magyar Köztársaság
felsőoktatási intézményeiben.
(4) Nem államilag finanszírozott képzésben részt vevő
határon túli hallgatók magyarországi tartózkodásukkal és tanulmányaikkal
kapcsolatos költségeik részben vagy egészben történő megtérítését az e
célból létrehozott közhasznú szervezettől pályázat útján igényelhetik.
Diákkedvezmények
10. §
(1) A szomszédos állam közoktatási intézményében tanulói
jogviszonyban álló, magyar tannyelven tanuló, vagy bármely felsőoktatási
intézményben hallgatói jogviszonyban álló, e törvény hatálya alá tartozó
személy jogosult a magyar állampolgárok által a vonatkozó jogszabályok keretei
között diákigazolvánnyal igénybe vehető kedvezményekre.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kedvezményekre való
jogosultságot az igazolvány (19. §) e célra rendszeresített melléklete
igazolja. A kedvezmények igénybevételével összefüggő részletes szabályokat
külön jogszabály tartalmazza.
A határon túli magyar pedagógusok továbbképzése
11. §
(1) Az e törvény hatálya alá tartozó, a szomszédos államban
magyar tannyelven oktató határon túli magyar pedagógus (a továbbiakban: határon
túli magyar pedagógus) jogosult – az oktatási miniszter által meghatározott
éves keretszámban – magyarországi rendszeres továbbképzésben részt venni, és a
(2) bekezdésben meghatározott kedvezményeket igénybe venni.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott személy a
továbbképzést végző magyar oktatási intézménytől a továbbképzésben
való részvétele tartamára a külön jogszabályban meghatározott mértékben
a) a szállásköltségének megtérítését,
b) az útiköltségének megtérítését, továbbá
c) a beiratkozási költségeihez történő hozzájárulást
igényelheti.
(3) A határon túli magyar pedagógusok továbbképzésére
vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály tartalmazza.
12. §
(1) Az e törvény hatálya alá tartozó határon túli magyar
pedagógusok, valamint a szomszédos állam felsőoktatási intézményeiben
oktatók (a továbbiakban: határon túli magyar oktatók) külön kedvezményben
részesülnek.
(2) A határon túli magyar pedagógusok és oktatók által
igénybe vehető kedvezmények megegyeznek a jogszabályban a magyar állampolgárságú
pedagógusok részére kiadott pedagógusigazolvánnyal igénybe vehető
kedvezményekkel.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott külön kedvezményekre
való jogosultságot a “Magyar igazolvány” e célra rendszeresített melléklete
igazolja. A kedvezmények igénybevételére vonatkozó részletes szabályokat külön
jogszabály tartalmazza.
Határon túli kihelyezett képzés
13. §
(1) A Magyar Köztársaság a határon túli magyarság
anyanyelvének, kultúrájának, nemzeti azonosságtudatának megőrzését azzal
is elősegíti, hogy támogatja az akkreditált magyar felsőoktatási
intézmények tagozatának a szomszédos államokba történő kihelyezését,
szervezését és működését.
Az ezek megvalósításához biztosítható pénzügyi támogatás
összegét a Magyar Köztársaság költségvetése célelőirányzatként határozza
meg. A támogatásra rendelkezésre álló keret felhasználásáról az oktatási
miniszter dönt a külön jogszabályban foglaltak szerint.
(2) A Magyar Köztársaság támogatja a szomszédos államokban
magyar nyelvű képzést folytató, az adott államban akkreditációt vállaló
felsőoktatási intézmények (tagozat, szak stb.) létesítését,
működését, fejlesztését. A megvalósításhoz szükséges pénzügyi forrás az e
célból létrehozott közhasznú szervezettől pályázat útján igényelhető.
A szülőföldön nyújtható oktatási támogatás
14. §
(1) Nevelési-oktatási támogatásban részesülhet az a jelen
törvény hatálya alá tartozó szülő, aki saját háztartásában legalább két
kiskorú gyermeket nevel, minden olyan gyermeke után, aki
a) az életkorának megfelelő nevelési vagy oktatási
intézménybe jár, és abban magyar nyelvű nevelésben vagy oktatásban
részesül, továbbá
b) az a) pontban említett nevelési, oktatási intézmény a
szülő lakóhelye szerinti szomszédos állam területén működik.
(2) Tankönyvtámogatásban és taneszköz-támogatásban (a továbbiakban:
taneszköz-támogatás) részesülhet az e törvény hatálya alá tartozó szülő,
aki saját háztartásában nevelt kiskorú gyermekének taníttatásáról a lakóhelye
szerinti szomszédos állam területén működő oktatási intézményben
magyar nyelven gondoskodik.
(3) A nevelési-oktatási támogatás, illetőleg a
taneszköz-támogatás iránt az e célból létrehozott közhasznú szervezethez lehet
kérelmet benyújtani. A kérelem elbírálása során a közhasznú szervezet kikéri az
adott szomszédos államban működő ajánló szervezetnek (20. §) a magyar
oktatási miniszter egyetértésével kialakított állásfoglalását arról, hogy az
adott nevelési vagy oktatási intézményben biztosított-e a magyar nyelven folyó
nevelés, oktatás.
(4) Az e törvény hatálya alá tartozó személy az adott
szomszédos állam felsőfokú oktatási intézményében folytatott
tanulmányaihoz támogatás iránti pályázatot nyújthat be az e célból létrehozott
közhasznú szervezethez.
Munkavállalás
15. §
Az e törvény hatálya alá tartozó személy a Magyar
Köztársaság területén engedély alapján foglalkoztatható. Az engedélyezési
eljárás során a külföldiek magyarországi foglalkoztatásának engedélyezésére
vonatkozó általános szabályokat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az
engedély naptári évenként összesen három hónap időtartamra a
munkaerő-piaci helyzet vizsgálata nélkül adható ki. Külön jogszabály
hosszabb időtartamra szóló engedély kiadását is lehetővé teheti
ugyanilyen módon.
16. §
(1) A munkavállalás jogszabályi feltételeinek
megteremtésével kapcsolatos kiadások, így különösen az ahhoz szükséges iskolai
végzettség, szakképesítés, a munkaegészségügyi alkalmasság előzetes
igazolásához szükséges eljárás költségeinek megtérítését az érintettek az e
célból létrehozott közhasznú szervezettől pályázat útján kérelmezhetik.
(2) Az engedélyezési eljárás, továbbá a nyilvántartás
részletes szabályait külön jogszabály tartalmazza.
A közszolgálati hírközlő szervek feladatai
17. §
(1) A magyarországi közszolgálati hírközlő szervek
rendszeresen gondoskodnak a határon túli magyarokról szóló információk
összegyűjtéséről és továbbításáról, valamint a határon túli magyarok
számára a Magyarországról és a magyarságról szóló információk eljuttatásáról.
Ezek az információk szolgálják
a) a magyar és az egyetemes szellemi és kulturális értékek
közvetítését,
b) a tárgyilagos kép kialakítását a világról,
Magyarországról és a magyarságról,
c) a kisebbségben élő magyar nemzeti közösségek
azonosságtudatának, anyanyelvének, kultúrájának megőrzését.
(2) A Magyar Köztársaság a határon túli magyarság számára
közszolgálati televízióműsor készítését és sugárzását az e célt szolgáló
szervezet létrehozásával és működtetésével biztosítja. Az ehhez szükséges
pénzügyi forrásokat a központi költségvetés fedezi.
Határon túli szervezetek támogatása
18. §
(1) A Magyar Köztársaság támogatja a szomszédos államokban
élő magyar nemzeti közösségek céljait elősegítő – valamely
szomszédos államban működő – szervezeteket.
(2) A támogatások elnyerése érdekében az e célból
létrehozott jogszerűen működő közhasznú szervezethez pályázatot
nyújthat be az (1) bekezdésben meghatározott szervezet, amelynek célja
különösen
a) a magyar nemzeti hagyományok megőrzése, támogatása,
kutatása,
b) a magyar nyelv, irodalom, kultúra, népművészet
megőrzése, ápolása,
c) a határon túli magyar felsőoktatás támogatása oly
módon, hogy elősegíti magyarországi oktatók vendégtanárként történő
fogadását,
d) a magyar kultúrkincs körébe tartozó műemlék
helyreállítása, fenntartása,
e) a határon túli magyar nemzeti közösség által lakott
területen a hátrányos helyzetű települések népesség-megtartó erejének
javítása, a falusi turizmus fejlesztése,
f) a Magyar Köztársasággal való kapcsolattartás
infrastrukturális feltételeinek megteremtése, fejlesztése,
g) egyéb, az (1) bekezdésben foglalt célokat elősegítő
tevékenység.
III. FEJEZET
A
KEDVEZMÉNYEK ÉS TÁMOGATÁSOK IGÉNYBEVÉTELÉNEK
ELJÁRÁSI
RENDJE
A
“Magyar igazolvány” és a “Magyar hozzátartozói igazolvány”
19. §
(1) Az e törvényben meghatározott kedvezmények és
támogatások igénybevételére a “Magyar igazolvány”, illetőleg a “Magyar
hozzátartozói igazolvány” szolgál, amelyet a 20. §-ban meghatározott feltételek
mellett magyar és nem magyar nemzetiségű személyek kaphatnak saját
kérelmükre.
(2) A Magyar Köztársaság Kormánya által erre kijelölt
magyar központi közigazgatási szervtől (a továbbiakban: elbíráló hatóság)
a) arcképes “Magyar igazolvány” kiállítását kérheti a jelen
törvény hatálya alá tartozó magyar nemzetiségű személy,
b) arcképes “Magyar hozzátartozói igazolvány” kiállítását
kérheti az a) pontban meghatározott személlyel együtt élő nem magyar
nemzetiségű házastárs, továbbá a közös háztartásukban nevelt kiskorú
gyermek,
amennyiben megfelel az 1. § (1) bekezdés a)-b) pontjában
meghatározott követelményeknek és a 20. §-ban meghatározott ajánló szervezet az
ajánlást kiadta, továbbá akivel szemben az illetékes magyar hatóság beutazási
és tartózkodási tilalmat, illetőleg kiutasítást nem rendelt el a vonatkozó
külön törvényben meghatározott okok miatt, illetőleg vele szemben
Magyarországon szándékos bűncselekmény miatt büntetőeljárás nincs
folyamatban.
(3) A “Magyar hozzátartozói igazolvány” kiadásának a (2)
bekezdésben foglaltakon túlmenően az is feltétele, hogy az a magyar
nemzetiségű személy, akivel fennálló családi kapcsolat a hozzátartozót
feljogosítja az igazolvány kiállításának kérelmezésére, már rendelkezzen
“Magyar igazolvány”-al vagy arra egyébként jogosult legyen. A “Magyar
igazolvány” visszavonása esetén a “Magyar hozzátartozói igazolvány”-t is vissza
kell vonni.
20. §
(1) Az elbíráló hatóság a “Magyar igazolvány”-t akkor
állítja ki, ha a kérelmező személy olyan ajánlással rendelkezik, amelyet a
szomszédos államokban élő magyar nemzeti közösségek képviseletében az
adott államban eljáró, a Magyar Köztársaság Kormánya által ajánló szervezetként
elfogadott szervezet állított ki, továbbá amely
a) tanúsítja a kérelmező magyar nemzetiségét az általa
(kiskorú kérelmező esetén törvényes képviselője által) tett
nyilatkozata alapján,
b) tanúsítja aláírásának hitelességét, valamint
c) tartalmazza
ca) az ügyfél kérelmét, arcképét és lakcímét;
cb) az igazolványban feltüntetésre kerülő személyes
adatokat (21.§);
cc) az ajánló szervezet nevét, hivatalos
bélyegző-lenyomatát, a nevében eljáró személy nevét és aláírását;
cd) az ajánlás kiállításának helyét, idejét.
(2) A “Magyar hozzátartozói igazolvány” kiállításához
szükséges ajánlás az (1) bekezdés a) pontjában foglaltak helyett a
kérelmezőnek az e törvény hatálya alá tartozó magyar nemzetiségű
személlyel fennálló családi kapcsolatát tanúsítja.
(3) A Magyar Köztársaság Kormánya azt a szomszédos államok
valamelyikében élő magyar nemzeti közösség képviseletében az adott
államban eljáró szervezetet fogadja el ajánló szervezetként, amely képes
a) képviselni az adott államban élő magyar nemzeti
közösség egészét;
b) gondoskodni az ajánlások iránti kérelmek fogadásának és
elbírálásának szervezeti és személyi feltételeiről.
21. §
(1) Az igazolvány érvényességi ideje
a) kiskorú személy esetén a 18. életév betöltésének
napjáig;
b) a 18.-60. életév közötti személy esetén öt év;
c) a 60. év feletti személy esetén határidő nélküli.
(2) Amennyiben az igazolvány érvényességi ideje lejár, a
19-20.§-okban meghatározott eljárást – kérelemre – ismételten le kell
folytatni.
(3) Az elbíráló hatóság az igazolványt visszavonja, ha
a) az ajánló szervezet az ajánlását visszavonta azért, mert
az igazolvány tulajdonosa valótlan adatokat közölt az ajánlás igénylése során;
b) annak tulajdonosa bevándorlási vagy letelepedési
engedélyt kapott;
c) annak tulajdonosa magyar állampolgárságot szerzett;
d) annak tulajdonosát a menekültügyi hatóság menekültként
vagy menedékesként elismerte;
e) annak tulajdonosát a Magyar Köztársaság területéről
kiutasították, vele szemben beutazási és tartózkodási tilalmat rendeltek el;
f) tulajdonosával szemben Magyarországon büntető
eljárás van folyamatban, illetőleg
g) az igazolványt jogosulatlanul használták fel, vagy
meghamisították;
h) a hozzátartozói igazolvány használatára jogosító családi
kapcsolat megszűnt;
i) az igazolvány tulajdonosa ezt maga kéri.
(4) Az igazolvány visszavonását elrendelő jogerős
határozatról az ajánló szervezetet is értesíteni kell.
(5) Az igazolvány tartalmazza a jogosult
a) családi és utónevét (nőknél a leánykori családi és
utónevet is), a lakóhelye szerinti szomszédos államban hivatalosan (latin
betűs írásmóddal) használt módon, magyar nemzetiségű személy esetén
magyarul is;
b) születési helyének a szomszédos államban hivatalosan
használt és magyar megnevezését;
c) születési idejét, nemét;
d) anyja nevét a lakóhelye szerinti szomszédos államban
hivatalosan (latin betűs írásmóddal) használt módon, magyar
nemzetiségű személy esetén magyarul is;
e) arcképét, állampolgárságát, hontalanságát;
f) sajátkezű aláírását, továbbá
g)az igazolvány kiadásának és érvényességének idejét,
valamint az okmányszámot.
(6) A kedvezmények és támogatások igénybevételéhez
előírt bejegyzéseket és igazolásokat az igazolvány melléklete tartalmazza.
(7) Az igazolvány hitelességének biztosítása, valamint a
kedvezmények folyósításának ellenőrzése céljából az elbíráló hatóság (e
rendelkezések alkalmazásában: adatkezelő szerv) nyilvántartást vezet az
igazolványok adatairól és az igazolvány mellékletének okmányazonosítójáról, az
igazolvány tulajdonosának külföldi lakóhelyéről, az igazolványra jogosító
családi kapcsolatról, illetőleg a tartózkodásra jogosító engedélye
számáról és érvényességi idejéről, továbbá a (3) bekezdésben meghatározott
adatokról. Az adatkezelő szerv a nyilvántartásban tárolt adatokat az
igazolvány visszavonásig, illetőleg érvényességi idejének lejártáig
kezelheti. A nyilvántartásban kezelt adatokból adat továbbítható statisztikai
célra a Központi Statisztikai Hivatal részére, valamint a jogosultság
ellenőrzésére és a visszaélések megakadályozása céljából a kedvezményt,
támogatást nyújtó szerv, a kedvezményeket és támogatásokat nyilvántartó szerv,
továbbá a büntetőügyben eljáró bíróság, a bűnüldöző szervek és a
nemzetbiztonsági szolgálatok, illetőleg az idegenrendészeti hatóság
részére.
(8) Az elbíráló hatóság a kérelem elbírálásához,
illetőleg a visszavonási ok fennállásának vizsgálatához a következő
szervektől igényelhet adatokat:
a) a központi idegenrendészeti nyilvántartásból arról, hogy
a kérelmező idegenrendészeti eljárás alatt áll-e, továbbá a kiutasításról,
illetőleg a beutazási és tartózkodási tilalom fennállásáról, valamint a
magyarországi tartózkodásra jogosító engedély adatairól;
b) az állampolgársági ügyben eljáró szervtől a magyar
állampolgárság megszerzése tekintetében;
c) a központi menekültügyi nyilvántartásból a menekültkénti,
vagy menedékeskénti elismerésről;
d) a bűnügyi nyilvántartásból a folyamatban lévő
büntető eljárásról.
22. §
(1) Az elbíráló hatóság eljárására az államigazgatási
eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezései az
irányadók. Az államigazgatási eljárás költségeit az állam viseli.
(2) A kérelmező az elbíráló hatóságnak az igazolvány
kiállításával, illetőleg visszavonásával kapcsolatos első fokú
határozata ellen benyújtott fellebbezés nyomán meghozott jogerős
közigazgatási határozatával szemben a bírósághoz fordulhat. A bíróság a
közigazgatási határozatot megváltoztathatja, eljárására a Pp. rendelkezései az
irányadók.
(3) Az elbíráló hatóság eljárásának részletes szabályairól,
valamint a kiállított igazolványok nyilvántartásának rendjéről, továbbá az
igazolvány adattartalmáról és formájáról külön jogszabály rendelkezik.
A kedvezmények igénybevétele a Magyar Köztársaság területén
23. §
(1) A határon túli magyar személy a 4. §-ban, a 7. § (1)
bekezdésében, a 8. §-ban, a 10. §-ban, a 11. § (2) bekezdésében, a 12. §-ban
foglalt kedvezményeket – az azokban meghatározott feltételek mellett –
igazolványának (19. §) bemutatása mellett, Magyarországon való jogszerű
tartózkodása esetén, alanyi jogon veheti igénybe.
(2) Az (1) bekezdés szerinti kedvezményeket nyújtó állami
fenntartású szervezetek és intézmények, valamint az utazási kedvezményeket
nyújtó gazdálkodó szervezetek számára a kedvezmények igénybevételéhez szükséges
pénzügyi fedezetet a központi költségvetés biztosítja.
A Magyar Köztársaságban igénybe vehető támogatások
igénylésének rendje
24. §
(1) Az e törvény hatálya alá tartozó személy (szervezet)
által pályázat útján igényelhető támogatások elbírálására és folyósítására
a Kormány közhasznú szervezetet (szervezeteket) hoz létre.
(2) A közhasznú szervezet tevékenységének célját, az általa
elbírálandó pályázatok körét, döntéshozatalra feljogosított vezető szervét
– a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény
rendelkezéseinek figyelembevételével – a létesítő okirata tartalmazza.
(3) Az e törvény alapján igényelhető támogatás iránti
– nyilvánosan meghirdetett – pályázatot az annak tárgyköre szerint illetékes
közhasznú szervezethez lehet benyújtani.
(4) A pályázathoz csatolni kell az abban meghirdetett, a
közhasznú szervezet által igényelt adatokat és dokumentumokat.
(5) Kedvező döntés esetén a kérelmező és a
közhasznú szervezet polgári jogi szerződést köt, amely tartalmazza a
támogatás teljesítésének feltételeit és összegét, meghatározva a felhasználás
célját és az arról való elszámolás rendjét.
(6) A közhasznú szervezet (szervezetek) számára a
tevékenységükhöz szükséges pénzügyi fedezetet a központi költségvetés évenkénti
bontásban külön előirányzat-csoportban biztosítja.
A szomszédos államokban igénybe vehető támogatások
igénylésének rendje
25. §
(1) Az e törvényben foglalt támogatások iránti kérelmet
(pályázatot) az e törvény hatálya alá tartozó személy (szervezet) az állandó
lakóhelye (telephelye) szerinti szomszédos államban e célból létrehozott,
jogszerűen működő, nem nyereségérdekelt szervezethez (a
továbbiakban: külföldi közhasznú szervezet) nyújthatja be.
(2) A támogatások elbírálása és folyósítása céljából a
Magyarországon létrehozott közhasznú szervezet és a külföldi közhasznú
szervezet között megkötött polgári jogi szerződés tartalmazza a pályázat
elbírálásához szükséges – okirattal, nyilatkozattal, tervdokumentációval stb.
alátámasztott – adatok körét.
(3) A Magyarországon működő közhasznú szervezet a
pályázatot a (2) bekezdésben meghatározott polgári jogi szerződésben
foglalt adatok és a külföldi közhasznú szervezet véleménye alapján elbírálja.
(4) Az elnyert támogatást a magyar közhasznú szervezet
polgári jogi szerződés alapján folyósítja a kérelmezőnek. E
szerződés tartalmazza a támogatás feltételeit és összegét, meghatározva a
felhasználás célját és az arról való elszámolás rendjét.
A támogatások központi nyilvántartása
26. §
(1) A támogatási rendszer egészének koordinálása céljából a
támogatás iránt benyújtott pályázatokról és az azok elbírálása céljából
létrehozott közhasznú szervezetek ezzel kapcsolatos döntéseiről központi
nyilvántartást kell létrehozni.
(2) A nyilvántartást kezelő központi közigazgatási
szervet a Kormány jelöli ki.
(3) A nyilvántartást kezelő szerv a következő
adatokat kezeli:
a) a támogatás iránti pályázat benyújtójának neve, állandó
lakóhelye (telephelye), igazolványának száma,
b) az igényelt támogatás fajtája,
c) az odaítélt támogatás összege.
(4) A (3) bekezdésben foglalt adatokat a kezelő szerv
a támogatás odaítélésétől számított 10 évig kezelheti.
(5) A nyilvántartásból adatot vehetnek át a támogatások
elbírálása céljából Magyarországon és a szomszédos államokban létrehozott
közhasznú szervezetek, továbbá a támogatások anyagi fedezetének biztosítása
érdekében érintett magyar központi közigazgatási szervek.
IV. FEJEZET
ZÁRÓ
RENDELKEZÉSEK
27. §
(1) Ez a törvény 2002. január 1-jén lép hatályba.
(2) A Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő
csatlakozása időpontjától e törvény rendelkezéseit a csatlakozási
szerződéssel és az Európai Közösségek jogával összhangban kell alkalmazni.
28. §
(1) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben
szabályozza
a) az igazolvány kiállítására, visszavonására,
illetőleg nyilvántartására jogosult központi közigazgatási szerv, valamint
annak felettes szerve kijelöléséről, hatáskörének meghatározásáról,
továbbá az igazolvány kiadásának, cseréjének, visszavonásának és
nyilvántartásának eljárási szabályairól szóló előírásokat;
b) az e törvény hatálya alá tartozó személyek utazási
kedvezményeinek részletes szabályait;
c) az e törvény 10. § (1) bekezdésében meghatározott
személyek részére biztosítandó diákkedvezményekkel és azok igénybevételével
kapcsolatos részletes szabályokat.
(2) A Kormány gondoskodik az e törvény által
kérelmezhető támogatások elbírálását és folyósítását végző magyar
közhasznú szervezet(ek) létrehozásáról, illetőleg az ilyen céllal már
működő közhasznú szervezetek tevékenységének összehangolásáról, azok
létesítő okiratának megfelelő módosításáról, továbbá ennek keretében
a támogatások átcsoportosításáról.
29. §
(1) A belügyminiszter a külügyminiszterrel együttes
rendeletben – az oktatási kedvezményekre vonatkozóan az oktatási miniszterrel
egyetértésben – határozza meg az igazolvány tartalmi és formai követelményeire
vonatkozó részletes szabályokat.
(2) A gazdasági miniszter
a) a külügyminiszterrel együttes rendeletben határozza meg
a határon túli magyarok munkavállalásának engedélyezéséhez szükséges
nyilvántartás és eljárás szabályait, továbbá az e feladatok ellátásáért
felelős közigazgatási szervezetet,
b) felhatalmazást kap arra, hogy a törvény hatálya alá
tartozó munkavállalókra, vagy azok meghatározott körére az e törvény 15. §-ában
meghatározott időtartamnál hosszabb időre szóló munkavállalási
engedély kiadásának feltételeit – a hivatásos sportolókat érintő
kérdésekben az ifjúsági és sportminiszterrel egyetértésben – rendeletben
szabályozza.
(3) A külügyminiszter felhatalmazást kap arra, hogy az e
törvény 20. §-ában meghatározott ajánlást a 19. §-ban megjelölt elbíráló
hatóság eljárása során rendkívüli méltánylást érdemlő esetben, továbbá a
20. § (1) bekezdésében meghatározott eljárás lefolytatásának akadályozottsága
esetén az ügyek folyamatos intézésének biztosítása érdekében nyilatkozatával
pótolja.
(4) A nemzeti kulturális örökség minisztere rendeletben
határozza meg a határon túli magyarokat a muzeális és közművelődési
intézmények szolgáltatásainak igénybevétele során megillető kedvezmények
részletes szabályait.
(5) Az oktatási miniszter – a külügyminiszter
egyetértésével – rendeletben határozza meg a határon túli magyar pedagógusok
továbbképzésére, továbbá az e törvény 9., 11., és 12. §-aiban, a 13. § (1)
bekezdésében, és 14. §-ában foglalt kedvezményekre vonatkozó részletes
szabályokat, ide értve az egyes támogatások mértékét is.
2003. évi LVII. törvény
a szomszédos államokban
élő magyarokról szóló
2001. évi LXII. törvény módosításáról
(A törvényt az Országgyűlés a 2003. június 23-ai ülésnapján
fogadta el)
1.
§ (1) A szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII.
törvény (a továbbiakban: Szátv.) preambulumának helyébe a következő
rendelkezés lép:
„Az Országgyűlés
• a Magyar Köztársaságnak az Alkotmány 6. § (3) bekezdésében foglalt, a határon
kívül élő magyarokért viselt felelősségének érvényesítése érdekében,
Magyarországgal való sokoldalú kapcsolataik ápolásának és fejlesztésének
előmozdítása céljából,
• figyelemmel a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz való csatlakozására,
továbbá a nemzetközi szervezeteknek, különösen az Európa Tanácsnak az emberi
jogok tiszteletben tartásával, a kisebbségi jogok védelmével kapcsolatos
alapelveire,
• tekintettel a nemzetközi jog általánosan elfogadott szabályaira és a Magyar
Köztársaság által vállalt nemzetközi jogi kötelezettségekre,
• tekintettel a közép-európai térségen belüli partneri és jószomszédi
viszonyra, különösen a Magyar Köztársaságnak a szomszédos államokkal a
jószomszédi kapcsolatok és együttműködés, valamint a kisebbséghez tartozó
személyek jogainak biztosítása tárgyában kötött kétoldalú nemzetközi
szerződéseire, továbbá a regionális együttműködés fejlesztésére,
Magyarország stabilizáló szerepének erősítésére,
• a szomszédos államokban élő magyarságnak a szülőföldjén való
boldogulásának, Magyarországgal való kapcsolatai fenntartásának, magyar nemzeti
azonosságtudata megerősítésének, valamint a magyar kulturális örökséghez
való kötődésének, mint a magyar nemzethez való tartozása kifejezésre
juttatásának érdekében,
• a Magyar Állandó Értekezlet – mint a szomszédos államokban élő magyar
közösségek nemzeti önazonosságtudatának megőrzése és erősítése
érdekében működő egyeztető testület – kezdeményezésére és
javaslatai alapján,
• a világ más részein a határon kívül élő magyar nemzetiségű
személyek számára jogszabályban biztosított kedvezmények és támogatások
érintése nélkül
a következő törvényt alkotja:”
2. § A Szátv. 1. §-a és azt megelőző cím helyébe a következő
rendelkezés lép:
„I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. § (1) A törvény hatálya a Horvát Köztársaságban, Romániában, Szerbia és
Montenegróban, a Szlovák Köztársaságban, a Szlovén Köztársaságban vagy
Ukrajnában (a továbbiakban: szomszédos állam) lakóhellyel rendelkező, nem
magyar állampolgárságú, magát magyar nemzetiségűnek valló személyre terjed
ki.
(2) Ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik, a törvény hatálya az
(1) bekezdésben meghatározott személlyel együtt élő házastársra és közös
háztartásukban nevelt kiskorú gyermekre (a továbbiakban: hozzátartozó) akkor is
kiterjed, ha magát nem vallja magyar nemzetiségűnek.
(3) Nem terjed ki a törvény hatálya arra a személyre
a) aki magyar állampolgárságát önként tett nyilatkozata alapján veszítette el;
b) akinek magyar állampolgárságát azért vonták vissza, mert azt csalárd módon
szerezte meg;
c) aki a Magyar Köztársaság területén bevándorlási vagy letelepedési engedélyt
kapott, illetőleg menekült vagy menedékes jogállást szerzett.”
3. § A Szátv. 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. § (1) A szülőföldön való megmaradást és gyarapodást, továbbá a
kulturális és nyelvi azonosságtudat megőrzését a Magyar Köztársaság a
törvény hatálya alatt álló, magát magyar nemzetiségűnek valló személyeknek
vagy szervezeteiknek az e törvényben meghatározott kedvezmények nyújtásával és
támogatások folyósításával kívánja elősegíteni.
(2) A törvény rendelkezéseit a Magyar Köztársaság nemzetközi szerződésben
vállalt kötelezettségeivel összhangban, továbbá a nemzetközi jog általánosan
elismert elveinek tiszteletben tartásával kell alkalmazni, különös tekintettel
az államok területi szuverenitásának, a szerződések kötelező erejének
és jóhiszemű végrehajtásának, az államok közötti baráti kapcsolatoknak,
valamint az emberi jogok tiszteletben tartásának elvére, beleértve a hátrányos
megkülönböztetés tilalmának elvét is.”
4. § A Szátv. 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. § (1) A törvény hatálya alá tartozó személy a Magyar Köztársaság területén,
az e törvényben meghatározott feltételek szerint biztosított kedvezményekkel
élhet, és támogatásban részesülhet.
(2) A törvény hatálya alá tartozó, magát magyar nemzetiségűnek valló
személy, kulturális és nyelvi azonosságtudata megőrzése érdekében, a
szomszédos államban lévő állandó lakóhelyén, kulturális és oktatási célú
támogatásban részesülhet. Ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik,
a szomszédos államok területén igényelhető támogatások folyósításának
rendjére e törvényt kell alkalmazni.
(3) A törvényben foglalt kedvezmények és támogatások nem érintik a hatályos
jogszabályok által a világ bármely más részén élő, magyar
állampolgársággal nem rendelkező, magyar nemzetiségű személyeknek
jelenleg is biztosított kedvezményeket és támogatásokat.”
5. § A Szátv. 4. §-a (1) bekezdésének bevezető szövegrésze helyébe a
következő rendelkezés lép:
„Az 1. § (1) és (2) bekezdésének hatálya alá tartozó személyeknek a Magyar
Köztársaság a területén biztosítja különösen:”
(2) A Szátv. 4. §-a (2) bekezdésének bevezető szövegrésze helyébe a
következő rendelkezés lép:
„Az 1. § (1) és (2) bekezdésének hatálya alá tartozó személyek jogosultak
bármely állami fenntartású nyilvános könyvtár szolgáltatásainak
igénybevételére, és ingyenesen illetik meg a következő
alapszolgáltatások:”
(3) A Szátv. 4. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az állami fenntartású muzeális és közművelődési intézmények
szolgáltatásainak igénybevételével kapcsolatos, az 1. § (1) és (2) bekezdésének
hatálya alá tartozó személyeket megillető további kedvezményeket külön
jogszabály tartalmazza.”
(4) A Szátv. 4. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az (1)–(3) bekezdésben meghatározott kedvezményekre való jogosultságot a
„Magyar igazolvány”, illetőleg a „Magyar hozzátartozói igazolvány”
igazolja.”
6. § A Szátv. 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„5. § (1) A törvény 1. § (1) bekezdésének hatálya alá tartozó magyar tudósok a
Magyar Tudományos Akadémia külső, illetőleg köztestületi tagjai
lehetnek.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tudósok magyarországi kutatásaikhoz külön
jogszabály szerinti kedvezményekre jogosultak.”
7. § (1) A Szátv. 8. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés
lép:
„(1) Az 1. § (1) és (2) bekezdésének hatálya alá tartozó személy – a törvény
céljaival összhangban, a magyar kultúrához való kötödés erősítésének
érdekében – a Magyar Köztársaság területén a belföldi helyi és helyközi
menetrend szerinti tömegközlekedési eszközön – vasúti utazás esetén annak 2.
kocsiosztályán – utazási kedvezményekben részesül.”
(2) A Szátv. 8. §-a (3) bekezdésének bevezető szövegrésze helyébe a
következő rendelkezés lép:
„90 %-os menettérti utazási kedvezményre jogosult a belföldi helyközi
tömegközlekedési eszközön.”
(3) A Szátv. 8. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az (1)–(3) bekezdésben meghatározott kedvezményekre való jogosultságot a
„Magyar igazolvány”, illetőleg a „Magyar hozzátartozói igazolvány”
igazolja.”
8. § (1) A Szátv. 9. §-a (1) bekezdésének bevezető szövegrésze helyébe a
következő rendelkezés lép:
„Az 1. § (1) és (2) bekezdésének hatálya alá tartozó személy a Magyar
Köztársaság felsőoktatási intézményeiben külön jogszabály szerint jogosult
magyar nyelven.”
(2) A Szátv. 9. §-a (2) bekezdésének első mondata helyébe a következő
rendelkezés lép:
„Az államilag finanszírozott, (1) bekezdésben meghatározott képzésben nappali
tagozaton részt vevő, az 1. § (1) és (2) bekezdésének hatálya alá tartozó
hallgató hallgatói normatívára, a hallgatói előirányzat másik részét
képező pénzbeli és természetbeni juttatásokra, illetve a tételes
egészségügyi hozzájárulás megtérítésére jogosult.”
(3) A Szátv. 9. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Nem államilag finanszírozott képzésben részt vevő, az 1. § (1) és (2)
bekezdésének hatálya alá tartozó hallgatók magyarországi tartózkodásukkal és
tanulmányaikkal kapcsolatos költségeik részben vagy egészben történő
megtérítését, külön jogszabály szerint, pályázat útján igényelhetik.”
9. § A Szátv.10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„10. § Az 1. § (1)–(2) bekezdésének hatálya alá tartozó, alap-, közép- és
felsőfokú oktatási intézményben tanulmányokat folytató kiskorúak vagy
hallgatók a Magyar Köztársaság területén diákkedvezményekre jogosultak. A
kedvezményekre való jogosultságot a „Magyar igazolvány”, illetve a „Magyar
hozzátartozói igazolvány” és annak e célra rendszeresített önálló melléklete
(diákigazolvány) együttesen igazolja. A diákigazolványt külön jogszabályban
kijelölt hatóság adja ki. A diákigazolványt kiadó hatóság jogosult eljárása
során a „Magyar igazolvány”, illetve a „Magyar hozzátartozói igazolvány” iránti
kérelemben foglalt adatok kezelésére, továbbá a diákigazolvány adatainak
nyilvántartására, a diákigazolvány érvényességi idejének lejártáig. A
kedvezményeket és az azok igénybevételével összefüggő részletes
szabályokat külön jogszabály tartalmazza.”
10. § (1) A Szátv. 11–12. §-át megelőző cím helyébe „Pedagógusok és
oktatók támogatása” cím lép.
(2) A Szátv. 11. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az 1. § (1) és (2) bekezdésének hatálya alá tartozó, alap- és középfokú
oktatási intézményben tanító pedagógus az oktatási miniszter által
meghatározott éves keretszám terhére jogosult magyarországi rendszeres
továbbképzésben részt venni, és a (2) bekezdésben meghatározott kedvezményeket
igénybe venni. Ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik, részt
vehet továbbá magyarországi intézmények által a szomszédos államban tartott,
akkreditált és elismert rendszeres továbbképzésben, és igénybe veheti a (2)
bekezdésben meghatározott támogatásokat.”
(3) A Szátv. 11. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az (1) bekezdésben meghatározott pedagógusok továbbképzésére vonatkozó
részletes szabályokat külön jogszabály tartalmazza.”
11. § A Szátv.12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„12. § Az 1. § (1) és (2) bekezdésének hatálya alá tartozó, alap-, közép-, és
felsőfokú oktatási intézményben tanító pedagógus és oktató a Magyar
Köztársaság területén pedagógus, illetve oktatói kedvezményekre jogosult. A
kedvezményekre való jogosultságát a „Magyar igazolvány”, illetve a „Magyar
hozzátartozói igazolvány” és annak e célra rendszeresített önálló melléklete
(pedagógus-igazolvány, illetve oktatói kártya) együttesen igazolja, amelyet külön
jogszabályban kijelölt hatóság ad ki. A pedagógus-igazolványt és az oktatói
kártyát kiadó hatóság jogosult eljárása során a „Magyar igazolvány”, illetve a
„Magyar hozzátartozói igazolvány” iránti kérelemben foglalt adatok kezelésére,
továbbá a pedagógus-igazolvány és az oktatói kártya adatainak nyilvántartására,
a pedagógus-igazolvány és az oktatói kártya érvényességi idejének lejártáig. A
kedvezményeket és az azok igénybevételével összefüggő részletes
szabályokat külön jogszabály tartalmazza.”
12. § A Szátv. 13. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés
lép:
„(2) A Magyar Köztársaság támogatja a szomszédos államban magyar nyelvű
képzést folytató, az adott államban akkreditációt vállaló felsőoktatási
intézmény (tagozat, szak) létesítését, működését, fejlesztését. A
megvalósításhoz szükséges pénzügyi fedezet a külföldi szervezettől (25. §
(1) bekezdés) pályázat útján igényelhető.”
13. § A Szátv. 14. §-a és azt megelőző cím helyébe a következő
rendelkezés lép:
„A szomszédos államokban nyújtható oktatási támogatás
14. § (1) A szomszédos államban létrehozott, a magyar oktatás és kultúra
ápolását céljának tekintő társadalmi szervezet közreműködésével az 1.
§ (1)–(2) bekezdésének hatálya alá tartozó, alap- és középfokú oktatási
intézményben magyar nyelven vagy a magyar kultúra tárgyában tanulmányokat
folytató kiskorúak nevelési, oktatási, valamint tankönyv és taneszköz
támogatásban, továbbá a felsőoktatásban tanulók hallgatói támogatásban
részesülnek.
(2) Kétoldalú megállapodás alapján a támogatás címzettje lehet az oktatási és
nevelési intézmény mellett működő szülői, illetve
pedagógus-szövetség.
(3) Az (1) bekezdés szerinti támogatás odaítélésének és folyósításának
részletes szabályairól külön jogszabály rendelkezik.”
14. § A Szátv. 15. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„15. § Az 1. § (1) és (2) bekezdésének hatálya alá tartozó személynek a Magyar
Köztársaság területén történő munkavállalására a külföldiek magyarországi
foglalkoztatásának engedélyezésére vonatkozó általános szabályokat kell
alkalmazni. Nemzetközi szerződés az általános szabályoktól eltérően
rendelkezhet.”
15. § A Szátv. 17. §-a (2) bekezdésének első mondata helyébe a
következő rendelkezés lép:
„A Magyar Köztársaság a határon túli magyarság számára közszolgálati
televízió-műsor készítését és sugárzását a határokat átlépő
televíziózásról szóló európai egyezménnyel összhangban, az e célt szolgáló
szervezet létrehozásával és működtetésével biztosítja.”
16. § A Szátv. 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„18. § (1) A Magyar Köztársaság támogatja a szomszédos államokban élő
magyar nemzeti közösségek azonosságtudatának, anyanyelvének és kultúrájának
megőrzését elősegítő, a szomszédos államokban működő
szervezeteket.
(2) A támogatás elnyerése érdekében a külföldi szervezethez (25. § (1)
bekezdése) pályázatot nyújthat be az (1) bekezdésben meghatározott szervezet,
amelynek célja különösen
a) a magyar nemzeti hagyományok megőrzése, támogatása, kutatása,
b) a magyar nyelv, irodalom, kultúra, népművészet megőrzése, ápolása,
c) a határon túli magyar felsőoktatás támogatása oly módon, hogy
elősegíti magyarországi oktatók vendégtanárként történő fogadását,
d) a magyar kultúrkincs körébe tartozó műemlék helyreállítása,
fenntartása, továbbá a vidék szellemi és tárgyi örökségének megőrzése.”
17. § A Szátv. 19. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„19. § (1) Az e törvényben meghatározott egyes kedvezményekre való
jogosultságot az 1. § (1) és (2) bekezdésének hatálya alá tartozó személyek
esetében a „Magyar igazolvány”, illetőleg a „Magyar hozzátartozói
igazolvány” igazolja.
(2) A Magyar Köztársaság Kormánya által erre kijelölt magyar központi
közigazgatási szervtől (a továbbiakban: elbíráló hatóság)
a) arcképes „Magyar igazolvány” kiadását kérheti az 1. § (1) bekezdésének
hatálya alá tartozó, magát magyar nemzetiségűnek valló személy, kiskorú
esetén törvényes képviselője útján;
b) ha nemzetközi szerződés ettől eltérően nem rendelkezik,
arcképes „Magyar hozzátartozói igazolvány” kiadását kérheti az 1. § (2)
bekezdésének hatálya alá tartozó hozzátartozó (kiskorú esetén törvényes
képviselője).
(3) Kérelmére „Magyar igazolvány”-ra jogosult a (2) bekezdés a) pontjában
meghatározott személy, aki
a) tud magyar nyelven vagy
b) a lakóhelye szerinti állam
ba) magát magyar nemzetiségűnek valló személyként tartja nyilván, vagy
bb) területén működő, magyar nemzetiségű személyeket
tömörítő szervezet nyilvántartott tagja, vagy
bc) területén működő egyház nyilvántartásában magyar
nemzetiségűként tartják számon.
(4) Nem jogosult „Magyar igazolvány”-ra az a kérelmező
a) aki már rendelkezik érvényes „Magyar igazolvány”-nyal, kivéve, ha a kérelmet
az igazolvány adataiban bekövetkezett változás, az igazolvány elvesztése vagy
megsemmisülése miatt terjesztette elő;
b) aki beutazási és tartózkodási tilalom, illetőleg kiutasítás hatálya
alatt áll;
c) aki nem rendelkezik a 20. § (2) bekezdésében meghatározott igazolással.
(5) Ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik, kérelmére „Magyar
hozzátartozói igazolvány”-ra jogosult az a hozzátartozó, aki
a) a (3) bekezdésben meghatározott magyar nemzetiségű személlyel fennálló,
az 1. § (2) bekezdése szerinti családi kapcsolatát okirattal igazolja, továbbá
b) olyan magyar nemzetiségű személyre tekintettel kéri az igazolvány
kiadását, aki már rendelkezik „Magyar igazolvány”-nyal vagy arra egyébként
jogosult.
(6) Nem jogosult „Magyar hozzátartozói igazolvány”-ra az a hozzátartozó
a) aki már rendelkezik érvényes „Magyar hozzátartozói igazolvány”-nyal, kivéve,
ha a kérelmet az igazolvány adataiban bekövetkezett változás miatt terjesztette
elő;
b) aki beutazási és tartózkodási tilalom vagy kiutasítás hatálya alatt áll;
c) aki nem rendelkezik a 20. § (3) bekezdésében meghatározott igazolással;
d) aki olyan magyar nemzetiségű személyre tekintettel kéri a „Magyar
hozzátartozói igazolvány” kiállítását,
da) aki nem rendelkezik a 20. § (2) bekezdésében meghatározott igazolással;
db) akinek a „Magyar igazolvány” iránti kérelmét az elbíráló hatóság elutasította;
dc) akinek a „Magyar igazolvány”-a érvénytelen.”
18. § A Szátv. 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„20. § (1) A „Magyar igazolvány” illetőleg a „Magyar hozzátartozói
igazolvány” iránti kérelemnek tartalmaznia kell
a) a kérelmezőnek az igazolvány kiadására irányuló kérelmét, arcképét és
lakcímét;
b) az igazolványban feltüntetésre kerülő személyes adatokat (21.§ (5)
bekezdés);
c) az eljárásban közreműködő magyar diplomáciai és konzuli képviselet
megnevezését;
d) az igazolás kiállításának helyét és idejét.
(2) A „Magyar igazolvány”t kérelmező számára a lakóhelye szerinti államban
működő magyar diplomáciai és konzuli képviselet igazolást állít ki a
19. § (3) bekezdésében meghatározott feltétel teljesítése esetén.
(3) A „Magyar hozzátartozói igazolvány”t kérelmező számára a lakóhelye
szerinti államban működő magyar diplomáciai és konzuli képviselet az
igazolást akkor állítja ki, ha a kérelmező az 1. § (1) bekezdésének
hatálya alá tartozó személlyel fennálló családi kapcsolatát igazolja.
(4) A 19. § (3) bekezdés b) pontjában, továbbá a 19. § (5) bekezdés a)
pontjában meghatározott feltételek fennállása okirattal igazolható. Ha a 19. §
(3) bekezdésének b) pontjában foglalt feltétel fennállásának okirattal
történő igazolása akadályba ütközik, a magyar diplomáciai és konzuli
képviselet a feltétel fennállásáról tájékoztatást kérhet a szomszédos államban
élő magyar nemzeti közösség által létrehozott társadalmi
szervezettől.
(5) Ha az igazolás kiadásának feltételei sem okirattal, sem tájékoztatással nem
igazolhatók, a magyar diplomáciai és konzuli képviselet igazolást nem állít ki,
a kérelmet azonban ebben az esetben is továbbítja az elbíráló hatósághoz.”
19. § (1) A Szátv. 21. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(2) Ha az igazolvány érvényességi ideje lejár, az igazolvány kiadására
irányuló eljárást kérelemre ismételten le kell folytatni. Ha az (1) bekezdés a)
és c) pontjában foglalt érvényességi időn belül a melléklet a kedvezmények
igénybevételére jogosító igazolások bejegyzésére azért vált alkalmatlanná, mert
az igazolvány kiállításától számított öt év eltelt, a további időtartamra
járó kedvezmények biztosítása érdekében az igazolvány cseréjét kell kérni.”
(2) A Szátv. 21 §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az elbíráló hatóság az igazolványt visszavonja, ha
a) az igazolvány tulajdonosa valótlan adatokat közölt az igazolás,
illetőleg az igazolvány igénylése során;
b) annak tulajdonosa bevándorlási vagy letelepedési engedélyt kapott;
c) annak tulajdonosa magyar állampolgárságot szerzett;
d) annak tulajdonosát a menekültügyi hatóság menekültként vagy menedékesként
elismerte;
e) annak tulajdonosát a Magyar Köztársaság területéről kiutasították, vele
szemben beutazási és tartózkodási tilalmat rendeltek el;
f) az igazolványt jogosulatlanul használták fel vagy meghamisították;
g) a „Magyar hozzátartozói igazolvány”-ra jogosító családi kapcsolat
megszűnt vagy attól a személytől, akire tekintettel a "Magyar
hozzátartozói igazolvány"-t kérték, „Magyar igazolvány”-át visszavonják;
h) az igazolvány tulajdonosa ezt maga kéri.”
(3) A Szátv. 21. §-a (5) bekezdésének g) pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
[Az igazolvány tartalmazza]
„g) az igazolvány kiadásának és érvényességének idejét, valamint az
okmányszámot, valamint”
(4) A Szátv. 21. §-ának (5) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
[Az igazolvány tartalmazza a jogosult]
„h) tájékoztatását arról, hogy az igazolvány nem minősül személyazonosító
igazolványnak, úti okmánynak, és határátlépésre nem jogosít.”
(5) A Szátv. 21. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A kedvezmények és támogatások igénybevételéhez előírt bejegyzéseket
és igazolásokat az igazolvány melléklete, illetve az igazolványnak a 10. § (1)
bekezdésében és a 12. § (1) bekezdésében meghatározott célra rendszeresített
mellékletei (diákigazolvány, pedagógus-igazolvány és oktatói kártya)
tartalmazzák. Az önálló melléklet okmányazonosítóját és érvényességi idejét az
igazolvány melléklet rovatában fel kell tüntetni.”
(6) A Szátv. 21. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az igazolvány hitelességének biztosítása, valamint a kedvezmények
folyósításának ellenőrzése céljából az elbíráló hatóság (e rendelkezések
alkalmazásában: adatkezelő szerv) nyilvántartást vezet az igazolványok
adatairól és az igazolvány mellékletének okmányazonosítójáról, az igazolvány
tulajdonosának külföldi lakóhelyéről, az igazolványra jogosító családi
kapcsolatról, illetőleg a tartózkodásra jogosító engedélye számáról és
érvényességi idejéről, továbbá a (3) bekezdésben meghatározott adatokról.
Az adatkezelő szerv a nyilvántartásban tárolt adatokat az igazolvány
visszavonásáig, illetőleg érvényességi idejének lejártáig kezelheti. A
nyilvántartásban kezelt adatokból – a személyes adatok védelméről szóló
nemzetközi egyezménnyel összhangban – adat továbbítható statisztikai célra a
Központi Statisztikai Hivatal részére, valamint a jogosultság
ellenőrzésére és a visszaélések megakadályozása céljából a kedvezményt,
támogatást nyújtó szerv, a kedvezményeket és támogatásokat nyilvántartó szerv,
a diplomáciai és konzuli képviseletek, továbbá a büntetőügyben eljáró
bíróság, a bűnüldöző szervek, illetőleg az idegenrendészeti
hatóság részére. Az adatkezelő szerv a nyilvántartásból adatot továbbíthat
továbbá a diákigazolvány, valamint a pedagógus-igazolvány és az oktatói kártya
kiadásával, cseréjével, visszavonásával és nyilvántartásával összefüggő
hatósági ügyekben eljáró szerv részére.”
20. § A Szátv. 23. §-a és azt megelőző cím helyébe a következő
rendelkezés lép:
„A kedvezmények biztosítása a Magyar Köztársaság területén
23. § Az e törvény szerinti kedvezményeket nyújtó állami fenntartású
szervezetek és intézmények, valamint az utazási kedvezményeket nyújtó
gazdálkodó szervezetek számára a kedvezmények biztosításához szükséges pénzügyi
fedezetről a központi költségvetés gondoskodik.”
21. § (1) A Szátv. 25. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(1) A 13. § (2) bekezdésében és 18. § (2) bekezdésében foglalt támogatások
iránti pályázatot a kérelmező székhelye szerinti szomszédos államban, az
adott állam jogszabályainak megfelelően bejegyzett és működő, a
pályázatok elbírálását végző, nem nyereségérdekelt szervezethez (e törvény
alkalmazásában: külföldi szervezet) nyújthatja be.”
(2) A Szátv. 25. §-ának (2) és (3) bekezdésében a „külföldi közhasznú
szervezet” szövegrész helyébe „külföldi szervezet” szövegrész lép.
22. § A Szátv. 26. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés
lép:
„(5) A nyilvántartásból – a személyes adatok védelméről szóló nemzetközi
egyezménnyel összhangban – adatot vehetnek át a támogatások elbírálása céljából
Magyarországon létrehozott közhasznú szervezetek, valamint az e céllal
működő külföldi szervezetek, továbbá személyazonosításra alkalmatlan
módon a támogatások anyagi fedezetének biztosításáról gondoskodó magyar
központi közigazgatási szervek.”
23. § (1) A Szátv. 27. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(2) E törvény rendelkezéseit a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz
történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető
törvény hatályba lépésétől az Európai Unió közösségi vívmányaival
összhangban kell alkalmazni.”
(2) A Szátv. 27. §-a a következő (3)–(5) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Nemzetközi szerződés alapján a törvény 10. és 14. §-ában foglaltakat
alkalmazni kell arra a személyre is, aki a szomszédos állam alap- vagy
középfokú oktatási intézményében tanulói jogviszonyban áll és magyar nyelven
tanul, továbbá arra a hallgatóra is, aki a szomszédos állam felsőoktatási
intézményében magyar nyelven vagy a magyar kultúra tárgyában tanulmányokat
folytat.
(4) Nemzetközi szerződés alapján a törvény 11–12. §-aiban foglaltakat
alkalmazni kell a szomszédos állam alap-, közép- vagy felsőfokú oktatási
intézményében magyar nyelven vagy a magyar kultúra tárgyában oktató pedagógusra
vagy oktatóra is.
(5) A (3) és (4) bekezdésben meghatározott kedvezményeket és az azok
igénybevételével összefüggő részletes szabályokat külön jogszabály
tartalmazza.”
24. § A Szátv. 28. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„28. § (1) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben szabályozza
a) a „Magyar igazolvány” és a „Magyar hozzátartozói igazolvány”, továbbá önálló
mellékletei kiállítására, visszavonására, illetőleg nyilvántartására
jogosult központi közigazgatási szerv, valamint annak felettes szerve
kijelöléséről, hatáskörének meghatározásáról, továbbá az igazolvány
kiadásának, cseréjének, visszavonásának és nyilvántartásának eljárási
szabályairól szóló előírásokat;
b) a 8. § (4) bekezdése alapján, az 1. § (1) és (2) bekezdésének hatálya alá
tartozó személyeket megillető, a 8. § (1)–(3) bekezdése szerinti utazási
kedvezmények részletes szabályait;
c) az 1. § (1) és (2) bekezdésének hatálya alá tartozó személyeket a 10. §
alapján megillető diákkedvezmények részletes szabályait;
d) az 1. § (1) és (2) bekezdésének hatálya alá tartozó személyeket a 11. §
(1)–(3) bekezdése alapján megillető pedagógus-továbbképzési kedvezmények,
valamint a 12. § alapján járó pedagógus- és oktatói kedvezmények részletes
szabályait;
e) a 14. § (3) bekezdése alapján, az 1. § (1) és (2) bekezdésének hatálya alá
tartozó személyeket a 14. § (1)–(2) bekezdése szerint megillető
támogatások odaítélésének és folyósításának részletes szabályait;
f) a 25. § alapján a szomszédos államokban igénybe vehető támogatások
igénylési rendjének részletes szabályait;
g) az Európai Uniónak az 1. § (1) bekezdésének hatálya alá nem tartozó
tagállamainak állampolgárait a 27. § (2) bekezdése alapján megillető
magyarországi kedvezmények és a szomszédos államokban igénybe vehető
támogatások részletes szabályait;
h) a 27. § (5) bekezdése alapján, az 1. § (1) és (2) bekezdésének hatálya alá
nem tartozó személyeket a 10. és 14. §-ban, továbbá a 11. és 12 §-ban
meghatározott kedvezményekkel és támogatásokkal kapcsolatos részletes
szabályokat.
(2) A Kormány a 3. § (2) bekezdése alapján felhatalmazást kap a 14. § (1) és
(2) bekezdésében meghatározott támogatásoknak a szomszédos államokban
történő folyósítását, valamint a 27. (3) és (4) bekezdésének végrehajtását
szolgáló nemzetközi szerződések megkötésére.
(3) A Kormány gondoskodik az e törvényben foglalt támogatások elbírálását és
folyósítását végző magyar közhasznú szervezetek létrehozásáról,
illetőleg az ilyen céllal már működő közhasznú szervezetek
tevékenységének összehangolásáról, azok létesítő okiratának megfelelő
módosításáról, továbbá ennek keretében a támogatások átcsoportosításáról,
valamint a szomszédos államokban élő magyar nemzeti közösségek által
létrehozott társadalmi szervezetekkel való együttműködés fenntartásáról.”
25. § A Szátv. 29. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„29. § (1) A belügyminiszter a külügyminiszterrel együttes rendeletben – az
oktatási kedvezményekre vonatkozóan az oktatási miniszterrel egyetértésben –
határozza meg a „Magyar igazolvány” és a „Magyar hozzátartozói igazolvány”
tartalmi és formai követelményeire vonatkozó részletes szabályokat.
(2) A nemzeti kulturális örökség minisztere – a külügyminiszterrel
egyetértésben – rendeletben határozza az állami fenntartású könyvtári, muzeális
és közművelődési intézmények szolgáltatásainak igénybevételével
kapcsolatos, az 1. § (1) és (2) bekezdésének hatálya alá tartozó személyeket, a
4. § (1)–(3) bekezdése alapján megillető kedvezmények igénybevételének,
valamint a (3) bekezdés szerinti további kedvezmények részletes szabályait.
(3) Az oktatási miniszter – a külügyminiszterrel egyetértésben – rendeletben
határozza meg az 1. § (1) bekezdésének hatálya alá tartozó, a Magyar Tudományos
Akadémia külső, illetőleg köztestületi tagjait az 5. § (2) bekezdése
szerint magyarországi kutatásaihoz megillető kedvezmények részletes
szabályait.
(4) Az oktatási miniszter – a külügyminiszterrel egyetértésben – rendeletben
határozza meg a 9. § szerinti, az 1. § (1) és (2) bekezdésének hatálya alá
tartozó személyeket magyarországi felsőoktatási képzésben való részvételük
során megillető támogatások részletes szabályait.
(5) Az oktatási miniszter rendeletben határozza meg a 13. § (1) bekezdése
szerinti támogatási keret felhasználásának részletes szabályait.
(6) A nemzeti kulturális örökség minisztere – a külügyminiszterrel
egyetértésben – rendeletben határozza meg a 18. § (1) bekezdése szerint a
szomszédos államokban élő magyar nemzeti közösségek azonosságtudatának,
anyanyelvének és kultúrájának megőrzését elősegítő, a szomszédos
államokban működő szervezetek támogatásának részletes szabályait.
(7) Az oktatási miniszter – a külügyminiszterrel egyetértésben – rendeletben
határozza meg a magyar kultúra tárgyában folytatott felsőoktatási
tanulmányok és magyar kultúra tárgyában való oktatatás részletes szabályait.”
26. § A Szátv. a következő 30. §-sal egészül ki:
„30. § E törvény alkalmazásában magyar kultúrán különösen a magyar nyelvet, az
irodalmat, a történelmet, a művelődéstörténetet és a magyar
tudományosságot kell érteni.”
27. § (1) Ez a törvény a kihirdetésekor lép hatályba1. Ezzel egyidejűleg
hatályát veszti a Szátv. 7. §-a, 16. §-a, 21. §-ának (4) bekezdése, 21. §-a (8)
bekezdésének d) pontja és 24. §-a.
(2) E törvény hatályba lépése előtt benyújtott kérelmeket és pályázatokat
a benyújtás időpontjában hatályos rendelkezések szerint kell elbírálni.
1 A törvény kihirdetésének dátuma: 2003. július 15.
A HTMH tájékoztatója a
szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény végrehajtásáról
A
szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvényt (a
továbbiakban: Szátv.) – mint kerettörvényt – a Magyar Országgyűlés 2001.
június 19-én fogadta el. Az ezt követő időszakban megkezdődtek a
törvény 2002. január 1-jén történő hatályba lépéséhez szükséges
végrehajtási rendeletek előkészítésének munkálatai. Ennek eredményeként
elfogadásra kerülnek, és még az idei évben megjelennek a vonatkozó Kormány- és
miniszteri rendeletek.
Mindezek
alapján teljes mértékben adottak a Szátv. 2002. január 1-jével történő
hatályba lépéséhez szükséges jogszabályi feltételek.
Ugyancsak biztosítottak a törvény végrehajtásának szervezeti feltételei.
Mikortól
lépnek életbe a törvényben biztosított kedvezmények?
Az igazolvánnyal járó kedvezmények igénybevételére, illetve a támogatások
iránti pályázatok benyújtására értelemszerűen a magyar igazolvány, illetve
amennyiben nemzetközi szerződés – így a román állampolgárok esetében a
magyar és a román kormány által elfogadott Egyetértési Nyilatkozat – a magyar
hozzátartozói igazolvány kiállítását nem zárja ki, a magyar hozzátartozói
igazolvány átvételét követően, az igazolvány birtokában nyílik mód.
A
Szátv. nyújtotta kedvezmények igénybevételére és a törvényben foglalt
támogatási lehetőségek kapcsán pályázat benyújtására feljogosító magyar
igazolvány, hozzátartozói igazolvány iránti kérelmek benyújtása január folyamán
kezdődhet el.
Ki
részesülhet a törvényben biztosított kedvezményekből, támogatásokból?
A Szátv.-ben foglalt kedvezményeket és a támogatásokra irányuló pályázati lehetőségeket
mindenki igénybe veheti, aki magyar igazolvánnyal vagy magyar hozzátartozói
igazolvánnyal rendelkezik.
A
magyar igazolvány kiállítását az a nem magyar állampolgárságú, magát magyar
nemzetiségűnek valló személy kérheti, aki
• a
Horvát Köztársaságban, a Jugoszláv Szövetségi Köztársaságban, Romániában, a
Szlovén Köztársaságban, a Szlovák Köztársaságban, vagy Ukrajnában lakóhellyel
rendelkezik,
•
magyarnak vallja magát – erről a kérelem benyújtásakor nyilatkozni kell –,
továbbá tud magyar nyelven; további lehetőségek a jogosultság
bizonyítására: a lakóhelye szerinti állam a kérelmezőt, magát magyar
nemzetiségűnek valló személyként tartja nyilván, vagy a lakóhelye szerinti
állam területén működő, magyar nemzetiségű személyeket
tömörítő szervezet nyilvántartott tagja, vagy a lakóhelye szerinti állam
területén működő egyház nyilvántartásában magyar nemzetiségűként
tartják számon;
•
nem rendelkezik állandó magyarországi tartózkodásra jogosító engedéllyel;
•
vele szemben az illetékes magyar hatóság nem rendelt el beutazási és
tartózkodási tilalmat, illetve vele szemben Magyarországon szándékos
bűncselekmény miatt nincs folyamatban büntetőeljárás.
A
magyar hozzátartozói igazolvány kiállítását a magyar igazolvány kiállításának
kérelmezésére jogosult vagy már magyar igazolvánnyal rendelkező személy
együttélő házastársa és a közös háztartásukban nevelt kiskorú gyermeke
kérheti, amennyiben tanúsítani tudja a magyar igazolvány kiállításának
kérelmezésére jogosult vagy már magyar igazolvánnyal rendelkező személlyel
fennálló családi kapcsolatát, továbbá vele szemben az illetékes magyar hatóság
nem rendelt el beutazási és tartózkodási tilalmat, és Magyarországon szándékos
bűncselekmény miatt nincs folyamatban büntetőeljárás.
Hol
igényelhetők a kedvezményekre feljogosító igazolványok?
A legcélszerűbb, ha az igazolványt kiváltani szándékozók igénybe veszik a
szomszédos államban élő magyar közösség által létrehozott területi
információs irodák által nyújtott lehetőséget. Itt segítséget tudnak
nyújtani a kérelemhez kapcsolódó kérdőív szabatos kitöltéséhez – továbbá
az irodában bizonyítani lehet a magyar nyelvtudást is. Az irodák a kérelmet
eljuttatják az adott országban működő diplomáciai és konzuli
képviseletekhez. Ez a kérelmező számára jelentős idő- és
utazásiköltség-megtakarítást is lehetővé tesz. Ajánlott, hogy települési
szinten a létező érdekvédelmi és társadalmi szervezeteknek, egyházaknak az
adott településen működő, helyi fiókjainál, egységeinél vagy
megbízottjainál tájékozódjanak a területi irodák címe, ügyfél-fogadási rendje
iránt.
A
kérelmet a magyar diplomáciai és konzuli képviseletek juttatják el a
magyarországi hatósághoz – nevezetesen a Belügyminisztérium Központi
Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatalához –, és azt a Központi
Hivatalhoz történő beérkeztét követő harminc napon belül kell
elbírálni, amely határidő egy alkalommal további harminc nappal
meghosszabbítható. A kérelmet a Központi Hivatal az igazolvány kiadásával
teljesíti.
Az
adott államban működő magyar diplomáciai és konzuli képviseletek
közvetlenül is elfogadhatják azoknak a személyeknek a kérelmét, akik
dokumentummal rendelkeznek arról, hogy tagjai egy helyi magyar civil, illetve
érdekvédelmi szervezetnek, vagy az egyházi nyilvántartásban magyarként
szerepelnek, vagy a lakóhelyük szerinti állam magyar nemzetiségűként
tartja őket számon.
A
Szátv.-ben foglalt diákkedvezményekre jogosultságot biztosító, a magyar
igazolvány, illetve a magyar hozzátartozói igazolvány mellékletét képező
diákigazolvány kiállítását a magyar igazolvány, illetve a magyar hozzátartozói
igazolvány igénylésekor lehet kérni. Hasonlóképpen a magyar igazolvány
igénylésekor kérhető a Szátv.-ben rögzített pedagógus- és oktatói
kedvezményekre jogosultságot biztosító, a magyar igazolvány mellékletét képező
pedagógusigazolvány, illetve oktatói kártya kiállítása. Ezeket a dokumentumokat
a magyar igazolványtól és a magyar hozzátartozói igazolványtól eltérően
nem a BM Központi Hivatala, hanem a magyarországi Országos Közoktatási
Értékelési és Vizsgaközpont adja ki.
Hol
vehetők át a kedvezményekre feljogosító igazolványok?
A jogosultak a kérelmükben megjelölt magyarországi megyei (fővárosi)
közigazgatási hivatalnál és a területi információs irodánál érdeklődhetnek
az iránt, hogy benyújtott kérelmük alapján elkészült-e az igazolványuk. Ha
igenlő választ kapnak, mind a magyar igazolványt, illetve magyar
hozzátartozói igazolványt, mind pedig a diákigazolványt, valamint a
pedagógusigazolványt vagy oktatói kártyát a kérelem benyújtásakor általuk
megjelölt, magyarországi megyei, illetve fővárosi közigazgatási
hivatalban, kivételes jelleggel pedig a magyar diplomáciai és konzuli
képviselet közreműködésével vehetik át. Utóbbi esetre csak akkor kerülhet
sor, ha a kérelmező a kérelem benyújtásakor megfelelő módon igazolja
az igazolvány magyar diplomáciai és konzuli képviseleten történő
átvételének indokoltságát.
Hogyan
vehetők igénybe a törvényben biztosított kedvezmények, támogatások?
Az igazolvánnyal alanyi jogon járó kedvezmények Magyarországon vehetők
igénybe a magyar igazolvány, illetve magyar hozzátartozói igazolvány, a diák-,
továbbá pedagógus- és oktatói kedvezmények esetében ezen túlmenően a
diákigazolvány, illetve a pedagógusigazolvány vagy oktatói kártya
felmutatásával, e juttatások elnyeréséhez tehát nem kell külön pályázatot
benyújtani. Ezen túlmenően a Szátv. azoknak a személyeknek, akik már
rendelkeznek érvényes magyar igazolvánnyal, illetve magyar hozzátartozói
igazolvánnyal, számos területen támogatás iránti kérelem benyújtását is
lehetővé teszi. Az alanyi jogon igénybe vehető kedvezményektől
eltérően a támogatás iránt az érvényes igazolvány birtokában mindig
kérelmet (pályázatot) kell benyújtani, a szülőföldön igényelhető
támogatások esetében az érintett szomszédos országban működő
pályáztató szervezetekhez – ezekről a területi irodáktól kapható
felvilágosítás –, a Magyarországon igényelhető támogatások esetében pedig
a magyarországi pályáztató szervezetekhez, amelyekről a Határon Túli
magyarok Hivatalától kérhető tájékoztatás.
A
magyar közigazgatás minden tekintetben felkészült az igazolványok iránti
igénylések folyamatos feldolgozására és kielégítésére; az érdeklődők
minden bizonnyal higgadt, a kedvezmények és támogatások tényleges
igénybevételének általuk tervezett időpontjához igazodó magatartása remélhetőleg
már a rendszer működésének kezdeti időszakában is elkerülhetővé
teszi a komolyabb zökkenőket.