Hu
Ro
En
Cart


Dr. Varga Attila - Dr. Veress Emőd: ROMÁN ALKOTMÁNYJOG

-egyetemi jegyzet-
ISBN: 978-973-1764-08-5
2007, 342
add

Tartalom:
I. Fejezet: A jogrendszer fogalma
1. Rendszer, jogrendszer
2. A jogrendszer szerkezete
3. A jogrendszer jellemzői
4. Az alkotmányjog helye a közjogban és jogrendszerben
II. Fejezet: Az alkotmányjog tárgya
1. Az alkotmányjogi jogviszonyok
2. Az alkotmányjogi jogviszonyok alanyai
2.1. A nép
2.2. Az állam
2.3. Az állami szervek (közhatóságok)
2.4. Pártok, politikai alakulatok (szervezetek)
2.5. Az állampolgárok 24 2.6. Idegen állampolgárok és állampolgárság nélküli személyek
3. Az Alkotmányjog forrásai
3.1. A jogforrás fogalma
3.2. A jogforrások jelentősége
3.3. Alkotmány, alkotmánymódosító törvények
3.4 A törvény
3.5. A Parlament szabályzatai
3.6. A kormányrendeletek
3.7. Nemzetközi egyezmények
3.8. Vitatott jogforrások
III. Fejezet: Általános alkotmányelmélet
1. Az Alkotmány fogalma
2. Az Alkotmány meghatározása
3. Az alkotmányosság követelményei
3.1. A népszuverenitás elve és a népképviselet
3.2. A hatalmi ágak szétválasztásának és egyensúlyának elve
3.3 A törvények uralma, a jogállam megvalósítása
3.4. Az egyenjogúság elve
3.5. Az emberi jogok kinyilatkoztatása
4. Az Alkotmány normatív tartalmának jellemzői
4.1 Az Alkotmány felsőbbrendű jogi, politikai normarendszer
4.2. Az Alkotmány a politikai hatalmat intézményesíti
4.3 Az Alkotmány katalogizálja az alapvető emberi és állampolgári jogokat, szabadságjogokat
5. Íratlan és írott alkotmányok
5.1. A szokásjogon alapuló, íratlan alkotmányok
5.2. Az írott (merev és rugalmas) alkotmányok
5.3. A merev alkotmányok állandóságát biztosító eljárások
IV. Fejezet: Az Alkotmány védelme
1. Az alkotmányosság és az alkotmányvédelem
2. Az alkotmányvédelem garanciarendszere
3. A törvények alkotmányosságának az ellenőrzése
4. Az alkotmánybíráskodás
4.1 Az alkotmánybíráskodás fogalma
4.2. Eszmetörténeti előzmények
4.3 Az alkotmánybíráskodás modelljei
V. Fejezet: A román Alkotmánybíróság
1. Az Alkotmánybíróság intézményének szabályozása
2. Az Alkotmánybíróság jellemzői
2.1. Az Alkotmánybíróság összetétele
2.2. A bírák kinevezési feltételei
2.3. Összeférhetelenségek
2.4. A bírák jogállása
2.5 Az Alkotmánybíróság jogállása
3. Az Alkotmánybíróság feladat- és hatásköre
3.1. A törvények alkotmányosságának ellenőrzése
3.2. Egyéb feladat- és hatáskörök
3.3. Az Alkotmánybíróság aktusai
VI. Fejezet: A román alkotmánytörténet vázlata
1. Előzmények
2. Orosz-török háborúk és következményeik a két román fejedelemség számára
3. Az 1866. évi alkotmány
4. Az 1923. évi alkotmány
5. Az 1938. évi alkotmány és a jobboldali diktatúrák korszaka
6. A kommunista hatalomátvétel
7. Az államszocialista diktatúra "alkotmányai"
8. Az 1948. évi alkotmány
9. Az 1952. évi alkotmány
10. Az 1965. évi alkotmány
11. A rendszerváltás
12. A 2003-as alkotmányreform
VII. Fejezet: Az állampolgárságról
1. Az állampolgárság fogalma
2. Az állampolgárság közjogi fogalma
3. Az állampolgárság szabályozása és alapelvei
4. A román állampolgárság keletkezése és megszerzése
5. A román állampolgárság megszűnése
6. Kettős állampolgárság
7. Az Európai Unió polgár státusa
VIII. Fejezet: Az alapjogok rendszere és az állampolgári kötelességek
1. Az alapjogok eszmetörténeti háttere
2. Az alapjogi norma jogi természete
3. Az alapjogok forrásai
3.1. Az Alkotmány
3.2. A törvények
3.3. Nemzetközi jogi normák
4. Az alapvető állampolgári jogok rendszere
5. A román Alkotmány által szabályozott alapjogok katalógusa
6. Az állampolgári kötelességek 126 IX. Fejezet: A Nép Ügyvédje
1. Az omudsmann intézményének kialakulása
2. Az intézmény román alkotmányjogi és törvényi szabályozása
3. A Nép Ügyvédjének jellemzői
4. Nép ügyvédje kinevezési feltételei és az intézmény szerkezete
5. A Nép Ügyvédjének feladatai
6. A Nép Ügyvédjének aktusai
X. Fejezet: A politikai hatalom megszervezésének alapelvei
1. A politikai hatalom megszervezése
2. A politikai hatalmat meghatározó főbb alapelvek
2.1. A szuverenitás elve
2.2. A hatalommegosztás elve
2.3. A jogállam elve
2.4. A demokrácia elve
XI. Fejezet: Az állam fogalma
1. Az állam fogalmának értelmezése és meghatározása
2. Az állam összetevői, alkotóelemei
2.1. Államterület
2.2. Az állam lakossága
2.3. Szuverenitás
3. Az állam funkciói
4. Az államforma
4.1 A kormányforma
4.2 Államszerkezet
4.3. A politikai rendszer
XII. Fejezet: Az állami szervek rendszere. Államszervezet
1. Az államszervezet fogalma
2. Az állami szervek jellemzői
3. Az állami szervek tipológiája
4. Az államszervezet alkotmányjogi szabályozása
XIII. Fejezet: A Parlament
1. A törvényhozás általános jellemzése
1.1. A fogalom értelmezésének kerete
1.2. Meghatározás. Általános jellemzők
2. A törvényhozás funkciói
3. A Parlament szerkezete
3.1. Egy- és kétkamarás parlamentek
3.2. A kétkamarás parlamentek típusai
3.3. Egykamarás parlamentek
3.4. A román kétkamarás parlament rendszere
4. A Parlament belső szervezete és felépítése
4.1. A román Parlament bizottsági rendszere
4.2. Frakciók, pártcsoportok, politikai formációk
4.3. A parlament tisztségviselői
4.4. Román házelnöki modell sajátosságai
5. A Parlament működése
5.1. A Parlament megalakulása
5.2. A parlamenti ülésrend
5.3. Ülésszakok és ülések
5.4. A plenáris vita szabályai
5.5 A parlament megbízatásának megszűnése
6. Törvényhozási eljárás
6.1. A törvényhozási eljárás jellemzői
6.2. A törvényhozási eljárás szakaszai
7. A képviselők és szenátorok jogállása
7.1. Az egyenlő mandátum elve
7.2. A szabad mandátum elve
7.3. A képviselők és szenátorok mentelmi joga
7.4. Összeférhetetlenség
8. A végrehajtó hatalom parlamenti ellenőrzése
9. A Parlament aktusai
XIV. Fejezet: Románia Elnöke
1. Áttekintés
2. Intézménytörténeti előzmények
3. Az elnöki tisztség jellege és megbízatásának keletkezése
4. Az elnöki hatáskörök osztályozása
5. Az elnök és a parlament közötti viszonyrendszer
6. Az elnök és a végrehajtó hatalom közötti viszonyrendszer
7. További hatáskörök
8. A hatásköri- és pozícióelemzés következtetései
9. Az elnöki hatáskörgyakorlás jogi és politikai eszközei
10. Az államfő felelőssége
XV. Fejezet: A kormány
1. Áttekintés
2. A kormány fogalma és jellege
3. A kormányalakítási és átalakítási eljárás
4. A miniszterelnök
5. A kormány jogalkotásának általános keretei
6. A kormány szerepe a jogalkotásban
6.1. Áttekintés
6.2. Az előzetes parlamenti felhatalmazás alapján elfogadott törvényerejű kormányrendelet
6.3. A rendkívüli esetekben kibocsátott sürgősségi kormányrendelet (1991-2003 között)
6.4. A rendkívüli helyzet kérdése
6.5. A sürgőségi kormányrendelet jogi ereje
6.6. A törvényerejű kormányrendeletek hatásai a román jogrendszerre
6.7. A sürgősségi kormányrendeletek szabályozása 2003 után
6.8. A kormányhatározat Romániában
6.9. A kormány felelősségvállalásával történő jogalkotás
6.10. Következtetések
XVI. Fejezet: A közigazgatás
1. A központi közigazgatás
2. A helyi közigazgatás
XVII. Fejezet: Az igazságszolgáltatás
1. Szabályozás és elvi kérdések
2. Alapelvek
3. Az igazságszolgáltatás szervezete és a bírák jogállása
4. Az Ügyészség
5. A Magisztratúra Legfelsőbb Tanácsa