Hu
Ro
En
Cart


Garda Dezső: GYERGYÓSZENTMIKLÓS TÖRTÉNETE (I-II. kötet)

-monográfia-
ISBN: 978-973-1764-23-8, 978-973-1764-24-5, 978-973-1764-25-2
2007, 454+494
add

A könyv szerkezeti szempontból városunk székely lakóinak a történelmi eseményei, illetve a különböző katonai és adóösszeírások által nyújtott szempontok figyelembevételével készült el.
Az 1703-ig tartó fejezet azért zárul a fenti összeírás adataival, mivel ekkor fejeződik be véglegesen a székely szabadság, illetve ennek megcsonkított változatainak a korszaka. Ugyanakkor 1703-ban a gyergyói székelység is bekapcsolódott a II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharc főbb eseményeibe. 1708-tól kezdődően 1763-ig a Habsburgok nem vették igénybe a székelyek hadfelkelési kötelezettségeit, így a gyergyószentmiklósiak gazdálkodó életmódja emelkedik ki ebből a fejezetből. Bár a határőrezredet Gyergyóban már 1763 decemberben felállították, a katonai rendszer és életmód által kialakított intézményrendszer véglegesítődése elhúzódott 1775-ig. Az 1775-től kezdődő időszak a székelységnek a bajor örökösödési, osztrák-orosz-török, illetve a francia ellenes háborúkban való részvételét jelképezi. Forrásaink azonban lehetővé teszik a határőrkatonák mindennapi életének a bemutatását is.
Az 1848-49-es évi forradalom és szabadságharc eseményeinek a bemutatása nagyrészt önálló kutatásokon alapulnak. A XIX. század második felének és a XX. század elejének korszaka a polgári fejlődés sajátosságait jelzi településünkön. Ebben a fejezetben főleg a sajtóanyag feldolgozására törekedtem.
Az első világháború korszakát szintén a gyergyószentmiklósiak szempontjából közelítettem meg. Forrásként főleg a Domus História anyagát használtam fel.
A két világháború közötti időszakban bekövetkezett Gyergyószentmiklós hanyatlása, hiszen a város elveszítette az Erdély és Moldva között átmenő kereskedelemben betöltött szerepét. A faiparnak köszönhetően Gyergyószentmiklóson nagyszámú munkásság alakult ki. A város munkásmozgalma azonban nem a kommunista, hanem a szociáldemokrata hagyományokon alapult. A modern iparosítás a XX. század hetvenes éveiben valósult meg, melyet azonban tönkretett "az akarattal rosszul irányított magánosítás" (privatizáció).
A könyvben igen fontosnak tartottam az eddig ismeretlen demográfiai adatok közlését, melyek bár látszólag unalmasak, mégis sokat jelenthetnek a székelyföldi népességtörténet reális adatainak a feltérképezésében. A könyvben olyan, az örmények történetére vonatkozó adatokat közöltem, melyek nélkülözhetetlenek a város reális históriájának a bemutatása szempontjából. A szelektív örmény múlt bemutatását azzal magyarázom, hogy nemrég jelent meg a gyergyói örmények történetével kapcsolatos könyvem.
Remélem munkám azt a célt fogja szolgálni, melynek érdekében több, mint harmincöt esztendeig kutattam Erdély és Magyarország levéltárait. Reális múltfeltárás nélkül ugyanis nem lehet jövőt teremteni egy közösségnek. Addig, amíg az ifjúságnak és a középnemzedéknek nincs lehetősége ősei reális múltjának a megismerésére, addig nem alakulhat ki a szülőföldszeretet, illetve a szülőföldhöz való ragaszkodás tudata. A könyv tulajdonképpen reális dokumentumokra alapozva ennek az érzelemnek a kialakítását akarja szolgálni.

(Dr. Becsek-Garda Dezső)